Loango-part

D.-Afrika Ny-i partvidéke, amely tágabb értelemben a Kongo torkolattól a D. sz. 4"-ig, szűkebb értelemben a Luemme és Kuilu között fekszik. Az 1885. a portugálok, a nemzetközi afrikai társaság és Franciaország közt kötött szerződések értelmében a Csiloangótól D-re fekvő rész kivételével a franciák birtoka. A L. a Serra do Crystal és a tenger közt fekszik 50-65 km. széles. A tenger mellett alluvium-, beljebb tercier-képződmények, laterit követik egymást; a hegyek főalkotó része a gnájsz. A folyók elég számosak; a Kuilu, Szongolo, Luemme és a Csiloango a legnagyobbak. A növényzet tropikus. A benszülöttek bafioták; legnagyobb helységük Nkondo mintegy 400 kunyhóval. Egykoron a nagy Kongo-birodalomnak volt része; a XVI. században független országgá lett és 1750 körül vigárzott. A francia birtokba vétel előtt apró törzsfejedelmek osztozkodtak birtokában. V. ö. Bastian, Die deutsche Exped, an die Loango-Küste (1874); Güssfeldt, Falkstein, Pechuel-Loesche: Die Loango-Expedition (1879-82); Proyart, Hist. de Loango (1776).

Forrás: Pallas Nagylexikon