Loango-part
D.-Afrika Ny-i partvidéke, amely tágabb értelemben a Kongo
torkolattól a D. sz. 4"-ig, szűkebb értelemben a Luemme és Kuilu között
fekszik. Az 1885. a portugálok, a nemzetközi afrikai társaság és Franciaország
közt kötött szerződések értelmében a Csiloangótól D-re fekvő rész kivételével a
franciák birtoka. A L. a Serra do Crystal és a tenger közt fekszik 50-65 km.
széles. A tenger mellett alluvium-, beljebb tercier-képződmények, laterit
követik egymást; a hegyek főalkotó része a gnájsz. A folyók elég számosak; a
Kuilu, Szongolo, Luemme és a Csiloango a legnagyobbak. A növényzet tropikus. A
benszülöttek bafioták; legnagyobb helységük Nkondo mintegy 400 kunyhóval.
Egykoron a nagy Kongo-birodalomnak volt része; a XVI. században független
országgá lett és 1750 körül vigárzott. A francia birtokba vétel előtt apró
törzsfejedelmek osztozkodtak birtokában. V. ö. Bastian, Die deutsche Exped, an
die Loango-Küste (1874); Güssfeldt, Falkstein, Pechuel-Loesche: Die
Loango-Expedition (1879-82); Proyart, Hist. de Loango (1776).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|