Lofot-szigetek
Nordland és Tromsö norvégiai járásokhoz tartozó nagy
szigetcsoport az Északi Jeges-tengerben, az É. sz. 67° 40´ és 69° 21´ között a
Vesteraal-csoportot is beleszámítva 5820 km2 területtel. Az egyes
nagyobb szigetek a következők: Voero (18 km2), Moskenoes (210),
Flagstad (106), Ny-i Vaago (427), Gimsö (48), Keleti Vaago (728), Lille-Molla
(10), Store (Nagy-) Molla (34), Hindö (2193), Ulfö (103), Lango (888), Skogsö
(36) és Andö (594). A L.-et a szárazföldtől a Vestfjord választja el; mindannyi
magas; nagyobbára gnájszhoz hasonló gránitból állanak és csak ritkán van a
tenger mellett egy kissé szélesebb lapály. Legnagyobb magasságukat a
Vaagekallanban (942 m.), a K-i Vaagön érik el. Erdők rajtuk nincsenek és csak
elszórtan látni egyes fákat is; ellenben a buja rétek gyakoriak. A tenger
közöttük csaknem folytonosan háborog. Az évi középhőmérséklet 3,6°. A
földmivelés jelentéktelen és csupán egy kis rozs- és burgonyatermesztésre
szorítkozik. Házi állatokul majdnem kizárólag a juh szolgál. Jelentékenyebb
jövedelmi forrásul szolgálnak a Ny-i részen található egyes madárhegyek (nyker)
és főjövedelmi forrás a halászat, amelyet már 1000 óta űznek nagy mértékben. A
halászok száma (1892) 30 092, a halászbárkáké pedig 7148 volt. A halászat
főtárgyai a tőkehal és a hering. 1888. körülbelül 26 és 1892. 16 millió tőkehalat
fogtak, amelyet elkészítése módjához képest stockfisk, kleptisk, torfisk és
rundfisk, v. rödskjger néven hoznak kereskedésbe. A halászat mindenkire nézve
szabad, csak szombat estétől vasárnap estig van megtiltva. Tulajdonképeni város
a L.-en nincs; de K-i Vaagön Kabelvag elég jelentékeny forgalom szinhelye. V.
ö. Herman Ottó, Az északi sark madáréletéből (1889).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|