Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lofot-szige... ----

Magyar Magyar Német Német
Lofot-szige... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lofot-szigetek

Nordland és Tromsö norvégiai járásokhoz tartozó nagy szigetcsoport az Északi Jeges-tengerben, az É. sz. 67° 40´ és 69° 21´ között a Vesteraal-csoportot is beleszámítva 5820 km2 területtel. Az egyes nagyobb szigetek a következők: Voero (18 km2), Moskenoes (210), Flagstad (106), Ny-i Vaago (427), Gimsö (48), Keleti Vaago (728), Lille-Molla (10), Store (Nagy-) Molla (34), Hindö (2193), Ulfö (103), Lango (888), Skogsö (36) és Andö (594). A L.-et a szárazföldtől a Vestfjord választja el; mindannyi magas; nagyobbára gnájszhoz hasonló gránitból állanak és csak ritkán van a tenger mellett egy kissé szélesebb lapály. Legnagyobb magasságukat a Vaagekallanban (942 m.), a K-i Vaagön érik el. Erdők rajtuk nincsenek és csak elszórtan látni egyes fákat is; ellenben a buja rétek gyakoriak. A tenger közöttük csaknem folytonosan háborog. Az évi középhőmérséklet 3,6°. A földmivelés jelentéktelen és csupán egy kis rozs- és burgonyatermesztésre szorítkozik. Házi állatokul majdnem kizárólag a juh szolgál. Jelentékenyebb jövedelmi forrásul szolgálnak a Ny-i részen található egyes madárhegyek (nyker) és főjövedelmi forrás a halászat, amelyet már 1000 óta űznek nagy mértékben. A halászok száma (1892) 30 092, a halászbárkáké pedig 7148 volt. A halászat főtárgyai a tőkehal és a hering. 1888. körülbelül 26 és 1892. 16 millió tőkehalat fogtak, amelyet elkészítése módjához képest stockfisk, kleptisk, torfisk és rundfisk, v. rödskjger néven hoznak kereskedésbe. A halászat mindenkire nézve szabad, csak szombat estétől vasárnap estig van megtiltva. Tulajdonképeni város a L.-en nincs; de K-i Vaagön Kabelvag elég jelentékeny forgalom szinhelye. V. ö. Herman Ottó, Az északi sark madáréletéből (1889).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is