Lógó has
igy nevezik a szülészetben a terhes méhnek ama rendellenes
helyzetét, amikor fenekével a hasfalakat többé-kevésbbé a szeméremízület felé
dülleszti ki, sőt arra reá dől és a legsúlyosabb esetekben azon keresztül a
combokra lóg. Ez akkor lehetséges, ha a hasfalak igen vékonyak, engedékenyek;
ha a medence szűk és az elölfekvő magzatrész nem nyomulhat a kis medencébe; ha
ikrek vannak jelen vagy vizfejü a magzat (hydrocephalus); ha a nő medencéje v.
gerincoszlopa ferde, ha törpe stb. A L. jelentősége a szülésnél nyilvánul,
amikor az elölfekvő magzatrész (fej, far) a fájások behatásával nem tud
beigazodni és előre nyomulni a kis medencébe, ugy hogy néha a magzat élete
áldozatul esik, sőt az anya is veszélybe jut, ha idejében nem történik a méh
hibás helyzetének javítása. A segítség a méhfenék emelésében áll, amelyet
lepedőkkel vagy törülközőkkel kell azután helyben tartani. Legjobb, ha a méhet
a bába vagy az orvos sajátkezüleg emeli és támogatja a fájások pillanatában;
igy a szülés lefolyása rendes lehet.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|