Loiret

(ejtsd: loaré), az ugyanily nevü, 12 km. hosszu kis folyócskáról elnevezett francia département Seine-et-Oise, Seine-et-Marne, Yonne, Cher és Loir et Cher között, 6771 km² területtel, (1891) 377 718, 1 km²-re 55 lak. A sík és lapos felületü département legmagasabb pontja (275 m.) a Sologneban, Cernoy falu közelében van. Főfolyója a Loire, amely itt veszi fel a Cheuillet, Trézéet (32 km.), Théonnet (30 km.), a L.-t és a 3 Mauveot. A Szajnába folyik a Loing és Essonne. Az éghajlat enyhe és kellemes; a föld helyenkint nehéz és agyagos, másutt könnyü homokos. A főtermékek a gabona, névszerint búza (1892. 1 287 000 hl.), rozs (598 600 hl.) és zab. A Loire partjai melletti dombokon sok a szőllő, amelyek tizéves átlagban évenkint 370 894 hl. bort adtak; a vörös borokat elég jóknak tartják. Terem azonkivül L. zöldséget, sok és igen jó gyümölcsöt, repcét, kendert, lent és a Gatinaisben a legjobb francia sáfránt. A buja legelők előmozdítják az állat-, főképen a szarvasmarha- és juhtenyésztést. Az apró szárnyasokat nagy mennyiségben szállítják Párisba. A folyók és tavak halakban gazdagok. A bányászat egyedül épületköveket és fazekas-agyagot szolgáltat. Az ipar virágzó; jó hirnek örvendenek a cukorfinomítók, porcellán- (Gienben), borecet és pálinkagyárak; ezeken kivül vannak posztószövők, papir-, papirtapeta-, bőr-, faience-, cseréppipa- és keményítőgyárak. Járásai: Orleans, Gien, Montargis és Pithiviers; a főváros Orleans. 1790-ig Orléanais tartománynak volt része; ekkor alakították Orléanaisból (432 944 ha.), Gatinais-Orléanaisból (228 534 ha.), Dunoisból (10 910 ha.) és Berry egy kis részéből. V. ö. Pfeiffer, Promenade topogr. dans le département du L. (1877); Joanne, Geogr. du L. (1869 óta több kiadás).

Forrás: Pallas Nagylexikon