Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lombardia... ----

Magyar Magyar Német Német
Lombardia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lombardia

compartimento (vidék) az olasz királyságban Svájc, Tirol, Velence, Emilia és Piemont között; a következő tartományokból áll:

A tartomány neve

Területe km2-ben

Lakóinak száma

Esik 1 km2-re

Bergamo

2 828

390 775

139

Brescia

4 779

471 568

111

Como

2 796

515 050

189

Cremona

1 778

302 138

184

Milano

3 143

1 114 991

373

Mantova

2 359

295 728

119

Pavia

3 399

469 831

140

Sondrio

3 123

120 534

37

Összesen

24 205

3 680 615

156

Hozzávetőleges számítás szerint a lakosok száma (1892 dec. 31.) 3 957 261. A felületre, termékekre nézve l. az egyes tartományokat. A rómaiak Kr. e. 222. lettek L. uraivá, amelyben akkor a cenomani, insubres és orobes nevü gallus törzsek laktak és amelyet Gallia Transpadananak neveztek. Milano már Maximianus császár korában tett szert jelentőségre. Attila 452. pusztította el a vidéket. A longobardok, akikről nevét kapta, 568. lettek uraivá és fővárosukká Paviát tették. Nagy Károly L.-t a frank birodalomhoz csatolta, de gyenge utódai alatt az egyes hűbérurak függetlenítették magukat és egymás közt küzdöttek a főhatalomért, mig végre 961. I. Ottó a német birodalom hatalma alá vetette. Már az Ottók uralma alatt kezdettek egyes városok önállóságra szert tenni. A német császárok és a pápa közt folytatott invesztitura-harc e kis köztársaságok fejlődésének kedvezett és Barbarossa Frigyes elkeseredett küzdelme dacára hatalmukat teljesen megtörni képtelen volt. A gvelfek és ghibellinek közötti belső küzdelem azonban erejüket annyira megtörte, hogy egyes hatalmas condottierek zsákmányává lettek és L.-t egymásután kerítették hatalmukba a Torriani, Visconti és Sforza-családok. II. Lajos francia király elfoglalja ugyan Milanöt és Sforza Lajost bebörtönözi: azonban II. Gyula pápa meg akarván szabadítani az olasz földet az idegen uralomtól, létrehozza a szt. ligát és a francia király 12 évi küzdelem után kénytelen visszavonulni az Alpok mögé. I. Ferenc a marignanói csata által még egyszer megszerzi ugyan Milanót, de a paviai csatában azt újra elveszti s miután a Sforzák utolsó fisarjadéka gyermek nélkül elhalt, V. Károly a német császár hűbéruralmát visszaállítja. Ezután Milano a spanyol monarkiához tartozott 1714-ig, midőn a rastadti béke Ausztriának juttatta. A bécsi békében (1735) és a wormsi egyezségben (1743) Ausztria kisebb területeket átengedett Szárdiniának, de 12 585 km2-nyi terület még mindig birtokában maradt. Bonaparte Napoleon azonban 1797. cisalpini köztársasággá alakította, amelyet 1802. olasz köztársaságba, 1805. pedig az olasz királyságba olvasztott be. Az 1814-iki párisi béke és az 1815 jun. 9. kelt bécsi kongresszusi határozat értelmében Ausztria nemcsak visszakapta régebbi lombardi birtokait, hanem azokat még az egykori velencei köztársasággal is megnagyobbítván, lombard-velencei királyság néven birtokba vette. 1848 és 1849. L. lakói megkisérlették ugyan az elszakadást Ausztriától, de a novarai vereség reményeiket megsemmisítette. Az 1859-iki zürichi béke végül arra kényszerítette Ausztriát, hogy arról lemondjon és azóta az olasz királyság tagja.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is