Lombok
a kis Szunda-szigetek egyike; Ny-on Balitól a L.-i, K-en
Szubavától az Allaszi-szoros választja el. Területe 5435 km2. KNy-i
irányban két hegylánc húzódik végig rajta. A D-i szedimenter-kőzetekből áll és
alacsony; az É-iban sok a vulkán, Ny-on van a Wangsit (1200 m.), a D. sz. 8°
21´ 30? alatt pedig a Rendsani-vulkán (3542 m.), a DK-ázsiai szigetek
legmagasabb hegycsúcsa, széles nagy kraterrel, amelynek közepén az Api-csúcs folyton
szórja a kénes gőzöket. A két hegyláncot középükön egy alacsony hegysor, a
Szesszan köti össze. A folyók számosak; a főbbek: a Meninting, az Ampenan, a
Babak, a legnagyobb, a Bakung, a Labuan és a Melanting. A Ny-i és K-i partok
nyujtják a legjobb kikötőket. L. az ausztráliai fauna elterjedésének
legékszakibb pontja; a keskeny szoros által elválasztott Balin már ázsiai
jellege van a faunának és nagy részt a flórának is. A termékeny völgyekben
rizst, pamutot, dohányt, cukornádat, a dombokon indigót, kávécserjét
termesztenek. Az állattenyésztés virágzó; bivalyok, szarvasmarhák és lovak
kivitelre is kerülnek. A lakosok legnagyobb része szasszak (380 000), azután
balinaiak (20 000), akik a szigetek igazi urai és végül a malájok; mindannyian
nagyobbára mohammedánusok; 1849 óta Balival együtt egy residentiet alkot,
melynek fővárosa Beliling (Buleleng) Bali szigetén. 1894 aug. a benszülöttek a
hollandi őrséget és kereskedőket meggyilkolták, de azóta a hollandi kormány
csapatai a zendülést már elnyomták. A főváros Mataram. V. ö. Jacobs, Eenige
tijd onder de Baliner (Batavia 1883, térképpel).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|