Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lombpálma... ----

Magyar Magyar Német Német
Lombpálma... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lombpálma

(növ., Chamaerops L.), legyezőslevelü, törzse eltörpült, gyakran kúszó, ritkán magasabb s a levélnyél maradéka takarja. Virágboga sárga, egy- vagy kétlaki virágokból alakul, bogyója egymagu, az olajfáéhoz hasonló. Kevés faja mind a hűvösebb éghajlatot szereti, egyik a Himalája Ny-i részén 2500 m. magasra fölhat, ahol évenként hó esik. A törpe L. (Ch. humilis L.) az egyetlen egy európai pálmafaj (a datolyát csak ültetik), Nizza körül zárja be a pálmák É-i terjedésének a határát, a mediterrán vidéken mindenütt, de kiváltképen Andalusiában, Afrika É-i részén és Szicilián terem, a puszta helyeket mint sűrű, csaknem törzsetlen, s nehezen irtható berek növi be. Merev leveléből seprőt, széket, kalapot és kunyhófödést, kosarat, rostjából kötelet csinálnak, sőt a lószőrnek is pótléka, tehát bizonyos részben növénylószőr (crin végétal). Teveszőrrel keverve az algeriaiak megfonják (sátortakaró, szőnyeg, vitorlavászon), papirnak és tapétának is használatos. Fiatal levelét meg a meghámozott gyökerét az olasz meg a spanyol ételnek főzi v. mint salátát elkészíti. Virága sárgászöld, bogyója hosszas és barnássárga, nem enni való. Kertben 6 m.-nyire is megnő, a mohammedán szentek sírján (Afrika É-i részén) is jókora törzzsel emelkedik. A Ch. excelsa Thumb. (magas L., l. a Díszlomb I. képén, magasabb törpepálma, kenderpálma vagy csusánpálma), Khina É-i és közép tájainak egyetlen honos pálmája, de itt is meg Japánban is ültetik. 21/2-4 m. magas száráról barna fonószövő anyag foszlik le, fonálszíjnak, kötélnek dolgozzák fel, leveléből kalap és esőköpönyeg lesz. Mint az előbbi faj, ajánlatos szalondísz. A Ch. Ritchiama Griff. törzse kúszó, 1570 m. magasságban azon a puszta hegységen nő, amely Afghanisztán és Beludsisztán fensíkját környezi. Tüzelnek vele, leveléből, melyet Beludsisztánból Sidnbe töméntelent szállítanak, kosarat, legyezőt, kefét, rostát, házi cipőt, általvetőt, tálat, kiváltképen pedig erős kötelet alakítanak. Rügyét meg a gyümölcse húsát eszik, magját golyónak és olvasónak használják. A Ch. hystrix Fras. törzse hosszu, kúszó, tüskéje gyakran 5 dm., bogyója barna, édes, ehető. Hazája Georgia; erős és tartós levélrostját szintén értékesítik. - Ch. Palmetto, l. Sabal.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is