Lommei

Jenő, német fizikus, szül. Edenkobenben, a bajor Pfalzban 1837 március 19. 1854 óta Münchenben matematikát és fizikát tanult és miután nehány évig svájci középiskolákon, majd a hohenheimi gazdászati akadémián tanított, 1868. az erlangeni egyetemre ment, mint a fizika tanára, honnan 1886. Münchenbe hivták az egyetemre. L. azonkivül az ország fizikai, metronomiai gyüjtemény őre és a bajor akadémia rendes tagja. Tudományos vizsgálatai különösen az optika terére esnek, hol a fluoreszcenciára és a foszforeszcenciára vonatkozó ismereteinket lényegesen előmozdította. Főbb dolgozatai: Studien über dei Besselschen Functionen (Lipcse 1868); Wind und Wetter (München 1880); Das Wesen des Lichts (Lipcse 1874); Über die Interferenz des gebeugten Lichts (Erlangen 1875); Lexikon der Physik und Meteorologie (Lipcse 1882); Die Beugungserscheinunger einer Kreisförmigen Oeffnung (München 1884); Die Beugungserscheinungen geradlinig begrenzter Schirme (u. o. 1886). Kiadta azonfelül Fraunhofer, Huighen és Ohm munkáit.

Forrás: Pallas Nagylexikon