Lomonoszov
Vasziljevics Mihály, orosz költő, szül, az arhangeli
kormányzóság Denjiszovka falujában 1711., megh. Szt. Pétervárt 1765 ápr. 4.
Szegény halász fia volt, akitől 17 éves korában megszökött, felvétette magát a
moszkvai akadémiára, 1734-től kezdve a kormány költségén Szt. Pétervárt tanult,
majd Marburgba ment, hol matematikát, később Freibergbe, hol bányászatot
tanult. Haza menve, 1741. a tud. akadémiánál kapott állást s az ásványtani
gyüjtemény igazgatója lett. 1745. kinevezték a vegyészet tanárává, 1764.
államtanácsossá lett. Mint költő leginkább a lirában jeleskedett s ő vetette
meg alapját az orosz verstannak. Irt ódákat, egyházi és világi énekeket,
tankölteményeket, episztolákat stb. Drámai és Petriada nagyobb hőskölteményre
értéktelenek. Ő irta az első rendszeres orosz grammatikát, mellyel kivonta az
élő orosz nyelvet az egyházi elavult nyelv gyámsága alól. Összegyüjtött munkáit
a szt. pétervári tudom. akadémia adta ki 6 kötetben (1803) s azóta is többször;
legutóbb 1891.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|