London

(ejtsd: lonndn, l. a mellékelt két tervrajzot), a brit irodalomnak fő- és földünknek le gnépesebb városa, a világforgalom középpontja, az É. sz. 51° 33´ alatt, az itt kanyargós Themze mindkét partján, 75 km.-nyire a torkolatától, dombos, agyagos és kavicsos földön Surrey, Kent (D-en), Middlesex és Essex (É-on) grófságokban. Legmagasabb pontjai É-i részében Hampstead-Heath (130 m.) és Highgate (121), D-i részében pedig Sydenham mellett a North Downs egy dombja (112 m.). Az éghajlat enyhe (évi középhőmérséklet 10,3°, a nyári 16,6°, a téli 3,9°) és egészséges. Tartós fagy ritka; ellenben a köd gyakori és igen sűrü. Az évi csapadék mennyisége 610 mm.

[ÁBRA] LONDON

[ÁBRA] BELSŐ-LONDON

Terület és lakosság. L. eredetileg a City nevü részéből állott, amelyhez minden irányban új városrészek csatlakoztak és csatlakoznak még máig is. Jelenleg már több mint 100 helység és falu olvadt be e világvárosba és e folyamat még mindig tart és ezért L. kiterjedését, határait többféleképen lehet megállapítani. Az 1891. népszámlálás megkülönbözteti a Central Areat 1 022 529 lak., a Rest of «Inner Ring»-et 3 199 098 lak.; e kettőt együttvéve Inner vagy Registration L.-nak, vagy Administrative Country of L.-nak hivják 302,26 km² területtel, 4 232 118 lak., Anglia és Wales összes lakosságának 14%-ával; az 1894-re megejtett számítással pedig 4 349 166 lak. Jóval nagyobb kiterjedésü a rendőri L. (Metropolitan and City of L. Police District), vagyis a Greater L., amely a Registration L.-on kivül magában foglalja az ugynevezett Outer Ringet, amely Middlesexben 53 (564 619 lak.), Surreyben 35 (316 133 lak.), Kentben 18 (96 742 lak.), Essexben 14 (413 675 lak.) és Hertfordban 10 (31 107 lak.) községből áll, (1891) összesen 5 633 332 lak. és 1786 km² területtel. Azonban greater Londonon kivül is még nagy számban vannak olyan helységek, amelyeknek lakói gazdaságilag L.-hoz vannak fűzve és nappal nagyobbára ott is tartózkodnak; ezek a helységek a Themze jobb partján: Dartford, Chiselhurst, Bromley, Sydenham, Dulwich, Croydon, Wandsworth, Putney, Kew, Richmond és Kingston-upon-Thames; a balparton Twickenham, Hounslow, Isleworth, Brentford, Chiswick, Hammersmith, Ealing, Acton, Harrow-on-the-Hill, Hampstead, Highgate, Hornsey, Finchley, Enfield, Edmonton, Leyton, East- és West-Ham és Barking (l. ezeket a címeket). L. ily rendkivüli nagy kiterjedésének oka az, hogy az angol, miként a hollandi, családjával külön házban szeret lakni és lehetőleg kertet is kiván hozzá, a belső részeket pedig üzleti helyiségekké vagy árutárakká teszi, végül nagy területeket a városban parkokká alakít. Registration L.-nak 1891. volt 548 315 lakott, 39 986 lakatlan és 4198 épülőfélben levő háza. Egy-egy lakóházra tehát 8 lak. esik, mig Párisban 35, Bécsben 60 és Budapesten 37 lak. A nagy bérkaszárnyák csaknem teljesen ismeretlenek. Legsűrübben laknak a City melletti ÉNy-i és É-i kisebb részekben, továbbá Southwarkban. 50 lakosnál is kevesebb esik 1 acrera a City nagyobb részében, Westminster és Westend nagyobb felében és a külterületeken. L. a különböző célok szerint különbözőképen van beosztva. A képviselőválasztás céljából L. parlamentsboroughkra és ezek járásokra vannak felosztva, amely utóbbiak mindegyike 1-1 képviselőt választ. E beosztást a következő táblázat mutatja:

[ÁBRA]

Egészségügyi szempontból L. fel van osztva 24 kerületre (Civil Parish); iskolaügyi szempontból pedig 11-re; ezek: City of L., Chelsea, Finsbury, Greenwich, Hackney, East, West-Lambeth, Marylebone, Southwark, Tower-Hamlets és Westminster. A lakosság (1801) 958 863 (1841) 1 948 417, (1881) 3 815 544 volt, de e szaporodás a város különböző részeire nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. A Central-Areaban a fogyás 1881-91-ig 7,2%, a Rest of «Inner Ring»-ben a szaporodás 17%, az Outer Ringben ellenben 49,5%; magában a Cityben legrohamosabb a fogyás, (1801) még 129 000 ember lakott benne, (1881) már csak 51 000 és (1891) csak 37 705, ami annak jele, hogy L. e része lassankint tiszta üzlethelyiséggé alakul át. A születések száma (1893) 132 965, amelyek közül 3,6% törvénytelen, a házasságkötéseké 36 971, a halálozásoké 89 713. Nemzetiség szerint van 3 581 101 angol, 53 390 skót, 66 465 ir, 26 920 német, 10 366 francia, 2044 belga, 12 034 orosz, 14 700 lengyel, 3041 osztrák és magyar, 3295 svájci, 5138 olasz stb. A vallásfelekezetek közül legszámosabb az anglikán (3,25 millió), őket követik a róm. kat. (175 000), az izraeliták (67 500), a baptisták (45 000), methodisták (42 000) és kongregacionálisták (35 000). Foglalkozásra nézve az összes lakosságnak mintegy 23%-a az iparral, 23%-a kereskedéssel foglalkozik és 4%-a az értelmiséghez tartozik. Szociális helyzetére nézve a lakosságnak Booth Károly a következő számítást teszi; megkülönböztet: a) naplopókat, akik nagyobbára bűntettekből élnek (37 000, az 0,9%); b) földhöz tapadt szegények, akik alkalmi szerzeményekből élnek (317 000, 7,5%); c) munkások rendetlen vagy igen alacsony keresettel (938 000, 22%); d) munkások állandó vagy magasabb keresettel (2 166 000, 51,5%); e) közép- és vagyonos osztály (750 000 17,8%); e) közép- és vagyonos osztály (750 000, 17,8%). Ezekhez járul még mintegy 100 000 ember nyilvános és közintézetekben.

Ipar, kereskedelem és forgalom. Bár a kereskedelme teszi L.-t földünk legjelentékenyebb városává, az ipar különféle ágai is nagy tökéletességre emelkedtek és L. e tekintetben Anglia egyik első városa. Egyedül a gépggyártás (1891) 20 416 embert, a bútoripar 50 000 -et, a ruházati ipar 71 800 férfi és női munkást foglalkoztat. Igen jelentékeny iparágak még a cukorfinomítás, a kémiai ipar (9500 munkás), a gyufa-, szappan-, üveg- és üvegárugyártás (5600), a faiencekészítés, papirgyártás, tapéta-, orvosi műszer-készítés (9000), kocsigyártás (13 000), aranyművesség (8000), óra- (4300), bőrnemü- (9000) és kesztyükészítés. A kalaposok száma 4900, a cipészeké 40 000, bot- és esernyőkészítőké 4000, szűcsoké 2000, hajóépítőké 4000, dohánygyártó munkásoké 9000. A gázgyárak és szénbányák 12 500, az út- és utcakészítés 7000, az összes élelmi iparágak 75 000 munkást foglalkoztatnak. A boltosok számát 15 000-re, az utcai elárusítókét 11 500-ra, a vasúti alkalmazottakét 22 500-ra, a kocsisokét 90 500-ra és a szolgákét 17 074-re és a szolgálókét 238 366-ra becsülik. Jelentékeny iparág még a sörfőzés; a sörgyárak száma mintegy 200. A könyvsajtók 26 000, a grafikus intézetek pedig 48 500 személyt foglalkoztatnak. L. középpontja a virágzó angol könyvkereskedésnek is. Űriási kereskedelmét jó részben kedvező fekvésének köszönheti, a Themze mellett ott épült, ahol még áthidalható, de azért a tenger áradása lehetővé teszi, hogy nagy hajók is feljöhetnek egész a városig. Mivel azonban L. a brit szigeteknek az Európa felé eső részén fekszik, kereskedelme főleg Európa felé irányul. Kikötője «The Pool» a London-Bridgetől 10,5 km.-nyire, sőt a legújabb dockokat is beleszámítva, Tilboryig és Gravesendig, azaz 37 km.-nyire nyulik el a Themze mentén lefelé. A legrégibb kikötői építmények a Towertől K-re a St. Katherine"s dockok (4 ha.); mellettük vannak a London-dockok három medencével, óriási pincékkel, amelyekben mintegy 380 000 hl. bor, cognac, rum, olaj fér el és árutárakkal 220 000 t. gyapju és gyarmatáru számára. A Themze görbületénél a D-i parton terülnek el a Surrey- és Commercial-dockok 15 medencével (8 a tengeri hajók számára), 32,5 ha.-nyi viz és 136 ha.-nyi szárazföldi felülettel; ezek a gabona- és fakereskedés szolgálatában állanak. Az Isle of Dogs nevü félszigeten vannak a Millwall- (főképen gabona számára) és a három, egymással egyközü Ny.-indiai dockok; a D-i medence, amely előbb csatorna volt; az import-medence, nyugat-indiai festékfák és rum számára; végül az export-medence, hatalmas gyapju- és egyéb árutárakkal. A K.-indiai dockok (12 ha.) már alig felelnek meg a mai kivánalmaknak. Helyettük a folyam mentén lejebb 1880. nyitották meg a Viktoria-dockot (36 ha.) és az Albert-dockot, amelyek száraz dockokkal, jégpincékkel, hidraulikus emelőgépekkel, vasúti csatlakozásokkal, elektromos világítással stb. mintaszerüen vannak ellátva. Főképen a gabona-, dohány-, guano-, juta- és az ausztráliai fagyasztott hússal (1893. 171 640 db marhanegyedet és 3,9 millió fagyasztott juhot hoztak be) való kereskedésnek állanak szolgálatában.

A 4 dock-társaság összesen 305 ha.-nyi vizfelülettel és 1,3 millió m² árutár területtel rendelkezik. A dock-munkások száma, akik az 1889-iki strike óta szervezve vannak, 17 000. Az egyesült királyság beviteli forgalmának több mint ¹/₃-a esik L.-ra. A bevitel volt (1885) 132,6, (1889) 144,7, (1892) 144,2 millió font sterling. A beviteli cikkek közt az első helyet foglalja el a gyapju (körülbelül 1,5 millió zsák) a Fokföldről és Ausztráliából, amelyet 6-6 heti árveréseken adnak el és pedig körülbelül ²/₃-át a kontinensnek; továbbá a gabona (1892. 957 millió kg.) az Egyesült-Államokból, Oroszországból, Indiából; kukorica, rizs, mindenféle élelmiszerek (provisions) a kül- és belföldről a város lakói számára és a hajók fölszerelésére, nevezetesen élő és fagyasztott marhák, tojás, gyümölcsök, első sorban narancs és citrom (2,48 millió bushel), banánák; tea (121 millió kg.) főképen K.-Indiából; kávé (40 millió kg.), kakaó, cukor, bor (483 339 hl.); rum (130-300 000 hl.) és egyéb szeszes italok; dohány (főképen nyersen); festékanyagok, olajok; guano és foszfát; rongyok; eszparto és egyéb szövőipari nyerstermékek. A behozott iparcikkek közt első helyen állanak a pamutáruk (642,863 font sterling), kémiai cikkek (622,040), gyapjuáruk, festékek, papir, bőr, fürészelt fa, szén Anglia különböző részeiből, petroleum. Ezen áruk közül mennyit ad el L. ismét a külföldnek, mutatja az, hogy az egyesült királyságnak 66 millió font sterlingre rúgó tranzito kereskedelméből L.-ra mintegy 60% esik; a tranzito forgalom tárgyai közül gyapju, pamut, kender, juta, téa, dohány, fűszerek, rizs, kávé, cukor, gyümölcs, bőrök és szőrmeáruk foglalják el az első helyet. Mint az angol áruk kiviteli piaca Liverpool L.-t fölülmulja; ennek dacára a kiviteli áruknak közel ¹/₅-e a fővároson megy keresztül. A kivitelben a szövőipar termékei képviselik a legnagyobb értéket, névszerint pamut kézműiparcikkek (4,498 millió font sterling), fonalak (0,395), egyéb pamutáruk (0,902), ruházati cikkek (3, 096), gyapjuáruk (3,760), jutaáruk és fonalak (0,65), vászon és lencérna (0,052, fém- és fémáruk (11,356), köztük különböző vasáruk (3,3), gépek (2,1), vágóeszközök (0,7). Fontosabb kiviteli cikkek még papir, gyertya, cement, bőráruk, kalapok, fegyverek, kémiai cikkek, üveg, rövidáruk és könyvek (0,687 millió font). L. kereskedelmi hajóinak száma (1890) 1360 gőzös 0,97 és 1217 vitorlás 0,36 millió t. tartalommal. A nemzetközi forgalom szolgálatában, a parti hajózást bele nem számítva, 1892. az érkező és távozó hajók t. tartalma 13,91 millió volt. L. tehát e tekintetben is a világpiacok közt az első helyet foglalja el. Mint kiinduló pontja számos internacionális hajójáratnak, szintén igen fontos. Ezen óriási forgalmához képest börzéi és bankjai is számosak. A Stock Exchange és Royal Exchangeen kivül van külön börzéje a szén-, gabona- és fémkereskedésnek. A hires Bank of Englanden kivül L.-ban még 225 nagy bank és bankár van.

Utcák és városrészek. L. utcáinak száma felülmulja a 8000-et; némely utcanév a különböző városrészekben újból és újból feltalálható; igy van 20 Church-street vagy road. Az északi és déli Themze-parton fekvő részek egymástól különbözők; amazon a régibb, történelmi emlékekben is gazdag városrészek terülnek el, emezen az újabb kereskedelemnek és iparnak szolgálatában állók. Az É-i parton van a legrégibb, kizárólagos állást elfoglaló City, amely most már csaknem kizárólag üzlethelyiségekkel van tele. Itt áll az angol bank, egy 16 000 m² területet borító egyemeletes épület az utcára ablakok nélkül, vele szemben van a Mansion-house, a lordmayor hivatalos lakása korintusi oszlopcsarnokkal és kettőjük közt a görög ízlésü börze (Royal Exchange). Ezen épületek közt, ahol egymást 9 utca, a többi közt a Lombard-street a maga bankjaival, a Poultry, a Cheapside folytatása szép kirakataival, a Cornhill- és King William-street keresztezi, a személy- és kocsiforgalom nappal a legnagyobb, de az esete, az üzletek bezárása után a City néptelen lesz. A forgalom ezen középpontja közelében van a Stock Exchange, a Clearing-house, odébb a gabona-börze és a hatalmas vámház mellett a szén-börze. Odább Ny-ra a szt. Pál-székesegyház tőszomszédságában húzódik el a Pater-nosterrow, a nagy könyvkereskedések utcája, ott áll a Times óriási nyomdája és a főposta épülete. A mindent elnyeléssel fenyegető üzletvilág sürgése-forgása közt megmaradt még néhány régi templom, aminő a St. Mary-le-Bow, amelyet Wren épített, a St. Helen"s church és a St. Giles, továbbá nehány történelmi emlékü hely, mint az Ely-Palace és a régi céhek számos céhháza (Fishmonger"s hall, Merchant Taylor"s hall), végül a városháza, a Guild-hall. A City K-i végében a Themze partján emelkedik a hatalmas Tower (l. o.); Ny-on a Fleet-street, ahol a legtöbb szerkesztőség van és a nagyszerü Holborn-Viaduct a Ny-i városrészekhez vezetnek. E két utca között terül el a Chancery-Lane, a jogtudósok városrésze a LIncoln"s Inn, Gray"s Inn és a két Inns of Court nevü egyesületi házakkal, amelyek mind történelmi és művészi látnivalókban gazdagok. Azon városrész, amely É-on a számos kocsigyárral rendelkező Covent-Gardennel határos és a Charing-Cross mellett a Trafalgar-squarera vezet, a szinházak városrésze. Belőle D-felé a White-hall a minisztériumokhoz, Westminster-abbeyhez és a parlamentépülethez vezet; Ny-on pedig a Club-helyiségeket magában foglaló, előkelő utcák csatlakoznak hozzá, aminő a St. James-Street, a Pall-Mall és a Piccadilly Ny-i fele, továbbá derékszög alatt az elegáns boltokban gazdag New-Bond-street és Regent-street. A Holborn folytatása és a széles Oxford-street (2,5 km.) a Hyde-parkhoz (l. o.) és az ÉNy-i városrészekhez vezetnek. A Hyde-parktól és Kensington-kertektől D-re fekszik a Futhamroadtól átszelt Kensington és Brompton többrendbeli muzeummal, Nyugat-Brompton és Chelsea, amely a Themzéig ér le, a King"s roaddal, nagyszerü kórházzal, katonai árvaházzal, botanikus kerttel. A parktól É-ra és ÉNy-ra fekszik Bayswater és Kilburn. Nagyszerü utak fogják körül a Regent"s Parkot (190 ha.), közte és 3 nagy pályaudvar közt van a széles utcákból álló, szabályosan épült Camden-Town; ettől É-ra Kentish-Town, Lower-Holloway, Highbury, amelyekben valamennyiben főképen műhelyek, gyárak és munkásházak vannak; K-re tőle van a szűk utcákból álló és valamennyi városrész közt legnépesebb Islington, amely D-nek a Pentonville-roadig és City-roadig nyulik. A munka és szegénység hasonló jellegét viselik magukon a K-felé eső De Beauvoir-Town, Dalston, amelyek szabályos utcákból állanak, Homerton és Hackney, amely a Victoria-parkig és a Lea folyásáig ér. Ezen részek és a tulajdonképeni City közé ékelődnek Clerkenwell, a fémipar középpontja, a legrégibb angol önkéntes csapat (Honourable Artillery Company) gyakorlóterével, továbbá Finsbury a Finsbury-cirkusszal, Hoxton és továbbá K-nek Bethnal-Green számos gyárral. A City tőszomszédságában, tőle K-re kezdődik Eastend; ebben van Whitechapel az ugyanily nevü és a Mile-End-Road utcákkal s a getoval, a szegénység és legnagyobb nyomor szinhelye; továbbá Stepney és Limehouse, Tower-Hamlets, Bromley s Poplar, a dock-munkások lakóhelyei; itt a Commercial- és az East-India-Dock-road a közlekedés főbb vonalai. ÚJabb utcák az É-i parton fekvő városrészekben a Roseberry-Avenue, Great-Eastern-street, Queen- Victoria-street, Charing-Cross-road és Shaftesbury-Avenue, amelyek helyén azelőtt szűk és egészségtelen utcák állottak. A Themzén átvezető hidak közül a legrégibb (1750-ig az egyedüli) és legfontosabb a London-Bridge, amelyet 1825-31-ig 2 millió font sterlingen újra építettek; hossza 283, szélessége 16 m. és 5 gránitívből áll; rajta naponként közel 200 000 ember és legalább 15 000 kocsi megy keresztül. Fölebb egymásután következnek a Southwark-, a Black-friars- (387 m.), a szép Waterloo-Bridge (420 m.), a Hungerford gyalog híd, a Westminster-, Lambeth- és Vauxhall-Bridge, 2 híd Chelseanál, az Albert-, Battersea- és Hammersmith-Bridge. Ezeken kivül van 5 vasúti híd. Hogy a L.-Bridgeen alul a tengeri hajók forgalmát semmi se akadályozza, 1825-43. építették a Themze alatt ez alagutat, ezt követte 1870. a Tower-Subway (egy 373 m. hosszu, 2,2 m. átmérőjű vascső) a gyalogjárók számára és 1890. az alagút a villamos vasút számára. 1886-94. azonban Jones és Barry tervei szerint itt is építettek egy hidat (Tower-Bridge); ez 2, egymástól 90 m.-nyire álló pilléren nyugszik; a két pillér közt az alsó részt föl lehet emelni, mig a felső részen a gyalogjárók folytonosan közlekedhetnek. A D-i része L.-nak, a Surrey side csak a XVII. sz.-ban kezdett épülni és főképen az iparnak, keleti részeiben pedig a nagy kereskedelemnek áll szolgálatában. Az utcák elrendezése itt szabályosabb; egyes hosszu utak, p. az Old-Kent-road, a Kennington-Park-road és ezek folytatásai különböző irányokban szelik át. A fontosabb városrészek Itt Ny-ról K-felé; Battersea, amelyben csaknem kizárólag munkások laknak, South-Lambeth, nagy kiterjedésü vasúti művekkel, Kennington, Vauxhall, Bermondsey, Rotherhithe, Deptford, Greenwich (. o.); a Themzétől távolabb van Wandsworth, Stockwell, North- és South-Brixton. Walworth, Camberwell, ettől D-re Denmark-hill stb.

Épületek. L.-nak összesen több mint 1600 temploma és kápolnája van, köztük legalább 50 róm. kat. Legszebb és legnagyobb temploma a Szt. Pál-templom a Cityben 1675-1710. épült; alakja latin kereszt, hosszanti hajója 152, kereszthajója 76 m., kupolája 110 m., 34 m. hosszu átmérővel. A főhomlokzatot (55 m.) kettős oszlopsor díszíti, amely fölött 3 apostol szobra áll és két torony (67 m.) emelkedik. A templom elsejében, amelyet újabban is gazdagon díszítettek, nagy számmal vannak a márványszobrok; ezek leginkább katonákat és tudósokat (Johnson Sám., Nelson, Abercromby, Wellington) ábrázolnak. A kereszthajó D-i végében kripta van hires britek síremlékeivel (a minők Napier, Nelson, Landseer, Reynolds, Wren, Sir Bartle Frére). Hasonló nemzeti panteon a Parliament-squareon a Estmister-apátság; azon csekély romjaiban máig is fennmaradt kolostorhoz tartozott, amelyet Sebert király a VII. század közepén alapított, a dánok leromboltak, de Edgar király 958. újra fölépített. Hitvalló Eduard átalakíttatta; mai alakját III. Henrik, illetőleg I. Eduard korában kapta. Csak a 2 tornyát és a nyugati bejáratát építette a XVIII. sz.-ban Wren. Az egykori templom keresztformában épült; külseje nehézkesnek látszik; belseje, különösen a nyugati bejárat felől, mestermű hatását teszi; hossza 156 m., szélessége keresztben 61, a hajóban 22 m. Különösen szépek a 20 ablak üvegfestményei és a kóruson a fafaragványok. itt alusszák örök álmukat vagy legalább is szobrok által ábrázolva vannak a nagy államférfiak, mint Pitt, Fox, Canning, Palmerston, Cobden, Beaconsfield, a nagy művészek, mint Garrick, Kneller, Scott, a nagy tudósok, mint Newton, Macaulay, Herschel, Lyell, Grote, Darwin, Stephenson, Livingstone, Wilberforce stb. A D-i kereszthajójában a Poets Corner Thackeray, Händel, Goldsmith, Shakspere, Burns, Söthey, Dickens K., Sheridan, Chancer, Longfellow, Tennyson stb. emlékének van szentelve. Az emlékek nagy részének kevés az esztetikai becse. A keleti oldalon félkörben van 9 kápolna, amelyekben az angol királyoknak és királynőknek és néhány angol nagy férfiunak emlékét őrzik. A legszebb a VII. Henrik kápolnája (1502-20) legyezőalaku fantasztikus tetővel, a Bath-rend tölgyfa karszékeivel és mintegy 100 szoborral. Az apátság DK-i oldalához csatlakozik a 8 szögü káptalan ház, amelyben 1282-1547., a parlament tartotta üléseit. DNy-on van a szép kalvária-folyosó régi sírkövekkel és a Jeruzsálemi szoba, amelyben IV. Henrik halt meg. Az északi kereszthajó előtt van a Szt. Margit-templom szép üvegfestményekkel. (V. ö. Stanley, Historical memorials of the Westminster Abbey, 1882.) A Cityben vannak a Szt. Pál-templomon kivül az 1123. alapított St. Bartholomew-the-Great normann-gót stilusban, a St. John"s Gate (1504), a csúcsíves kapu, johannita prioratus maradványa; a St. Mary-le-Bow; a Szt. István-templom, Wren egyik mesterműve a Mansion-housenál; a St. Mary"s church, normann ízlésben 1185. 8 márvány síremlékkel. A Westendben a jelentékenyebb templomok a St. Clement-Danses (1688), a St. James-church (1682-84), mindkettő Wrentől; a St. Martin-in-the Fields, a Trafalgar-squareon görög oszlopcsarnokkal, a kat. templom, a Gordon-squareon; az erechtheion mintájára épített St. Pancratius-templom az Euston-roadban. A D-i parton a jelentékenyebb templomok a St. Saviour"s church a London-Bridge közelében a XVI. századból; a modern kat. gót ízlésü Szt. György nevü székesegyház; a Westminster-bridge-roadban és a zsidók Great-central-synagogeuja a Great-Portland-streetben. A templomokon kivül vasárnaponkint a nagyobb tereken és a parkokban is tartanak vallásos gyülekezeteket és ájtatosságokat. A profán épületek közül kevés nyujt architekturai szépségeket. Az újabb épületeknél egyedül a célszerüség szempontja az egyedül irányadó. Régibb, jelentékenyebb épületek: a Guildhall (1411-31), amelyet már több ízben restauráltak, egy nagy (46 m. hosszu) teremmel, amelyben Gog és Magog óriási faalakjai állanak és amelyben évenkint a lord-mayor bankettet szokták tartani, továbbá törvényszéki tárgyalási helyiségekkel, nyilvános könyvtárral (60 000 köt.), képgyüjteménnyel (Corporation Art Gallery); továbbá a gót Crosby-hall (1466), egykoron III. Richard lakóhelye; a Somerset-house (1776-86. Chambers átalakította), egykoron királynők, most számos hivatal székhelye, 240 m. hosszu homlokzattal és egészben 3600 ablakkal; a Marlboroughhouse (1710), a walesi herceg lakóhelye; a Lambeth-palota, a canterbury érsekek lakóhelye, a Guard-teremben az 1553 utáni érsekek arcképeivel (Laud képe van Dycktől). A Whitehall-palotából, amely Wolseynek, Erzsébetnek, I. Károlynak, Cromwellnek és II. Károlynak volt lakóhelye, most már csak a remek bankett-terem maradt meg. A profán épületek közt a legkiválóbb a későgót ízlésben épült parlament a Westminster-hallal. Barry Károly tervei szerint 1840-52. 3 millió font sterlingért építették. 110 szobájával és 11 udvarával 3,25 ha.-nyi területet foglal el. Tornyai közül a Victoria-Tower 103, az óratorony 97 és a középső torony 91 m. magas. A Themzéből kiemelkedő homlokzata 275 m. hosszu és az összes angol uralkodók szobraival van ékesítve. Belsejét freskók, szobrok (500), üvegfestmények, fafaragványok, mozaik, bronz-kandeláberek stb. díszítik. A legszebb termei a lordok házának ülésterme a gyapjúzsákot ábrázoló elnöki üléssel, a szűkre szabott alsóházi ülésterem, a nyolcszögü Central-hall velencei üveg-mozaikkal és az uralkodók szobraival, a vele összeköttetésben levő folyosók 8 freskóval, a Queen"s Robing-Room, a freskókkal ékesített Victoria-gallery és a Westminster-hallba vezető St. Stephen"s hall nagy államférfiak márványszobraival. A 73 m. hosszu, 28 m. magas oszlopok nélkül, utoljára 1820. újra épített Westminsterhall szinhelye volt III. Eduard és II. Rikárd letételének, Cromwell protektorrá való kinevezésének, Morus Tamás, Sommerset, Essex, Guy Fowkes elitéltetésének. A hatalmas épület északkeleti szárnya az alsóház elnökének lakóhelyéül szolgál. A királyi paloták: a St. James-palota, III. Vilmostól kezdve IV. Györgyig a királyok lakóhelye, fényes belső berendezéssel; 1861. itt volt a Drawing-room (l. o.); a királynőnek, ha L.-ba jő, most a Buckingham-palota szolgál lakóhelyéül, amelyet 1825. Nash tervei szerint építettek s amelyben fényes trón- és egyéb termek, képgyüjtemény (Teniers, Rembrandt, Rubens, Potter, Ruisdael, Tizian stb.) van elhelyezve; a Kensington-palota a Kensington-kertektől Ny-ra III. Vilmos idejéből való. A Hyde-parktól K-re és DK-re az angol főúri családoknak vannak pompás palotáik. A Klubok házai közül a kiválóbbak a Constitutional, az Union, Athenaeum, REform. Carlton-club a Pall-Mallban, a St. James-, Naval and Military-club Piccadillyben. A Minisztériumok White-hallban és Downing-streetben vannak; ezek közt a legnagyobb az u. n. Public-offices (1868-1873. 500 000 fontért épült), amelyben a bel-, kül-, gyarmat- és indiaügyi minisztériumok működnek. Architekturai tekintetben az újabb épületek közt a legkiválóbb a gót ízlésben 1882. Street tervei szerint befejezett igazságügyi palota (Royal Courts of Justice), 150 m. hosszu homlokzattal, 72 m. hosszu és 15 m. széles csarnokkal.

Terek, parkok, emlékszobrok. A két főtemplomban elhelyezett számos emlékszobron kivül, a jelentékenyebb emlékek a pompás díszítésü Albert-emlék Scottól a Kensington-kertek D-i végében; négyszögü alapon, amelyet 4 márványalak-csoport és 169 művész relief-képe ékesít, áll gót Baldachin alatt Albertnek, a jelenleg uralkodó királynő férjének Foleytől készített aranyozott bronz-szobra; a parlament mellett van Oroszlánszivü Rikárd bronz lovagszobra (Marochettitől), a Charing-crosson I. Károly szobra 1633., a Holborn-cirkuszon Albert hercegé, a Szt. Pál-templom előtt Anna királynőé (1886. Belttől), White-hall kertjeiben II. Jakabé. A Trafalgar-squareon Havelock, Napier, IV. György és Gordon szobrai közt áll a Nelson-oszlop (44 m. 1843.) a négy oroszlánnal és bronzé-reliefekkel; a parliament-squareon Canning, Palmerston, Derby, Peel és Beaconsfield bronz-szobrai, a Waterloo-téren a Krim-emlék és vele szemben Clyde, Lord Lawrence, Franklin és Burgoyne bronz-szobrai láthatók. A Cavendish-squareon áll Cumberland hercegnek Chew által márványból készített lovasszobra és Bentinek lord bronz-szobra Campbelltől, a Brit-muzeum közelében pedig Fox és Bedford hercege, mindkettő Westmacottól. Peel a Cheapsideon, Sir Rowland, Hill, Wellington és Peabody a börze előtt, Carlyle saját lakóháza előtt, Byron a Hamilton-kertekben, Shakspere a Leicester-squareon, dr. Jenner a Kensington-kertekben van megörökítve. Wellington hercegnek szentelték még a Hyde-parknál álló, Böhm által készített lovasszobrot és az ugynevezett Achilles-szobrot Westmacottól. Az egykori City-kapu helyén áll Temple-Bar-Memorial az 1666-iki nagy tűzvész emlékére. A Blackfriars- és Westminster-Bridge közt a 2 km. hosszu és 32 m. széles rakodó-parton látható a Kleopatra tűje, 21 m. magas obeliszk Alexandriából. A parkok, nagy kiterjedésü kertek tavakkal, játékterekkel; a már említetteken kivül a jelentékenyebbek Westendben: Lincoln"s Inn-Fields Holborntól D-re, Crescent és Square a Regent"s-parktól K-re és Primrose-hill attól ÉNy-ra, a Grosvenor-square, a Public-gardens Chelseaben, a Recreation-grounds Paddingtonban. A Hyde-parkon és Kensington-kerteken kivül a legszebbek a Piccadillytől D-re fekvő Greenpark (218 ha.), a Palota-kertek és a St. James-park foglalja el, amely utóbbi egykoron mocsár volt, de Lenôtre és nash parkká alakították. Az E-i és K.-i városrészek üdülő helye a Victoria-park (117 ha.) három tóval és cricket játszó térrel, továbbá a London-fields, a Finsbury-park és az árnyékos Clissold-park. A D-i parton K-en, Rotherhitheban van a Southwark-park, Ny-on a pompás Battersea-park (75 ha.), továbbá a Kennington- és Dulwich-park, végül 1890 óta Lambethben a Vauxhall-park.

Iskolák és művelődési intézetek. A népoktatásra a L. School-Board ügyel föl; 1893. volt 1040 népiskola 700,107 tanulóval, 7748 tanítóval és 1460 u. n. pupil-teacherrel; ezen iskolákban a tanítás nagyobbára ingyenes. A javító-intézeteket (Industrial Schools) 18 178 gyermek, az esti iskolákat 18 378 növendék látogatja. A népiskolai oktatásügy terén különösen 1871 óta nagy a haladás. Számosak még a magán népiskolák is. A Felső- és középiskolai oktatásügy terén nincs egységes rendszer; ezeket alapítványok, szövetkezetek v. magánosok tartják fenn. A latin iskolák (grammar-schools) száma 35, a collegeké 11. Ezek közül a kiválóbbak a Crist-Church Hospital a Cityben, ősrégi szokásokkal (Blue Coat School), a Merchant-Taylor"s School (1561-ből), a Westminster-college (230 fiu számára), St. Paul"s, Dulwich-college, University-college-school, Kings-college-school (e két utóbbi leányok számára is) és a City of L.-school. Leányok számára van 4 college és több felsőbb iskola. A L.-i egyetem a Burlington-gardensben csak vizsgáló bizottság 52 examinatorral, ellenben az University-college (Gower-street) 53 tanár 1500 hallgatóval és a King"s college 74 tanára filozofiai, jogi és természettudományi előadásokat is tart; különösen erősen látogatják az esti előadásokat. A jogi akadémiák helyét töltik ki a Lincoln"s Inn, Middle és Inner Temple és a Gray"s Inn. Az országos geologiai fölvételeket teljesítő intézettel bányászakadémia és geologiai muzeum (Museum of Practical Geology) van összekötve. Nagy számmal vannak a szakiskolák, amelyek közül a kiválóbbak: az újabb keleti nyelvek számára, a royal academy of music és más 6 nagyobb zeneiskola, a Trinity-college, 4 technikai főiskola, 3 college az electrotechnikusok számára, a Royal-college álaltorvosok részére, orvosi vizsgáló intézet a Royal-college of physicians and of surgeons. Sok a különféle teologiai iskola is. A legszegényebb néposztály számára alapítványokból állították föl az u. n. People"s Palacet; ebben kereskedelmi, technikai kurzusokat rendeznek, vannak benne olvasótermek, könyvtár, képkiállítás, orgona-koncertek, kertészet stb. Népszerü felolvasásokat tart a Greshem-college, egy Lord-Mayor alapítványa 1579-ből. A muzeumok és könyvtárak közt az első helyet foglalja el a hires Brit-muzeum (l. o.). A Science and Art Departmentnek, a legfőbb tanügyi hatóságnak alárendelt South-Kensington-Museum gazdag műipari tárgyakban (több mint 20 000 szám); épület-;s szobrászati művek modelljeit és gipszmásolatait tartalmazza az Architectural-court; ennek déli szárnyában fém-, elefántcsont-, porcellán-, bronz-, achát-, nefrit-tárgyak, északi szárnyában igen értékes terrakották, olasz majolikák, üvegtárgyak vannak helyezve; első emeletén 8 teremben látható a nagyobbára angol mesterek képeiből álló National Gallery of British Art, azonkivül a Raffael-féle arrasi kartonok mintájára szövött 7 fali szőnyeg a francia műipari tárgyakat tartalmazó Jones-gyüjtemény, amelynek értékét 250 000 font sterlingre becsülik és egy szakkönyvtár. E muzeummal össze van kötve egy nagy ipariskola, továbbá gépmodell-gyüjtemény (Watt, Stephenson, Bell) stb. A South-Kensington muzeum közelében van a természetrajzi muzeum (1873-80-ig épült föl), földünk leggazdagabb geologiai, paleontologiai, mineral, és egyéb természetrajzi gyüjteményeivel. Az India-muzeum áttekintést nyujt a régibb és újabb indiai kultura összes termékeiről. A képgyüjtemények közt az első helyet foglalja el a National Gallery a Trafalgar squareon, amely 22 teremben több mint 1300 képet tartalmaz és ahol az angol mestereken (Gainsborough, Reynolds, Turner, Hogarth, Lawrence, Landseer, Wilkie stb.) kivül főképen olasz művészek (Leonardo da Vinci, Fra Angelico da Fiesole, Botticelli, Lippi, Tizian, Tintoretto, Bellini, Mantegna, Raffael, akitől II. Gyula pápa, Egy lovag viziója, Madonna degli Ansidei látható), azután Rembrandt, van Dyck, Rubens, Ruisdael, Hals, Cuyp, Jan Steen, Potter, Teniers, Wouverman, Claude Lorrain, Poussin, Velasquez vannak képviselve. Egyéb képgyüjtemények: a Soane-muzeum Lincoln Inn Fields mellett és a Doré-galeria. Igen értékes képeket tartalmaznak a Hyde-park körül álló főnemesi paloták (Hertford-, Grosvenor-, Stafford-, Bridgewater- és Apsley-house) is. Minden évben rendeznek modern képekből kiállításokat a Regent-streetben épült New-Galleryben, a Grafton-Galleryben és a Royal Academy of Artsban, amely az egyetemmel és a hires Royal Scoetyval együtt a New-Burlington-Houseban van elhelyezve. Az állatkert a Regent"s parkban, a botanikus kert pedig Kewban (l. o.) van. A könyvtárak közül még megemlítésre méltók az Allan-, Wesleyan-Library teologiai munkákkal, a guidhalli, a toynbee-halli és a L.-Instituteé (100 000 kötet). Az 1886 óta fennálló népkönyvtárakból évenkint 2,5 millió könyvet olvasnak. Nagyon kifejlődött L.-ban a klub-élet. Politikai klubok: a konzervatív Carlton- és Constitutional-club, a liberális National-Liberal- és Reform-club. A diplomaták találkozó helye a St. James-, a katonáké az Army and Naval-, a Navaland Military-, az United Service-club, irók és művészeké az Athenaeum-, a Burlington Fine Arts- és a Savage-club. A 65 szinház közül a kiválóbbak a Covent-Garden 3500 személy részére, amelyben leginkább olasz operákat és koncerteket adnak; a Drury-Lane, ahol Kean, Kemble és Siddons játszottak, a Lyceum-, Haymarket-, St. James-, Daly- és Garrick-szinház drámai előadásokra, a Lyric komikus operák előadására, a Criterion- és Court-szinház vigjátékok előadására; a legtöbb szinházban azonban bohózatok és a burleszk előadások járják. A legnagyobb koncertcsarnokok az Albert-hall 8000 személy számára, a St. James-hall a filharmoniai koncertek számára, az Alexandra-palace, a kristálypalota Sydenhamben és az új Queen"s hall a Langham-placeon. Zenecsarnok azonkivül van mintegy 400, amelyek némelyikében balettelőadásokat is tartanak. Az újságirodalomra, l. Nagy-Britannia.

Közigazgatás, jótékonyság. Az 1888-iki Local Government Act kelte óta a régibb Metropolitan Board of Works határain belül L. külön grófságot (Administrative county) alkot. A közigazgatási hatóság a County council, amely 19 aldermanből és 118 tanácsosból (councillor) áll egy elnökkel (chairman) az élén. A tanácsosokat az adófizetők 5 évre, akik ismét a 19 aldermant 6-6 évre választják. A L.-i County council hatalmi köre szélesebb mint a tartományi grófságokban. A bevételek: házadó (13 pence minden font után), sör-, szeszadó stb. az állami ¹/₂ milliónyi segéllyel együtt kitesznek 2,708 millió fontot. A legnagyobb kiadások a szegények segélyezése, csatornázás, iskolák, parkok, hidak, tűzoltóság stb. fentartása. A közbiztonsági kiadás évenkint 1,3 millió font. A vizet részint a Themze, részint a Lea és a New-river szolgáltatja. Külön közigazgatása és rendőrsége van még mindig a Citynek, amely 26 wardra (kerületre) van beosztva. Minden ward egy-egy aldermant választ, akik azután a maguk kebeléből évenkint választják a Lord-Mayort. A Cityben még a régi céhek is játszanak szerepet. Az en gros-kereskedés az élelmiszerekkel árucsarnokokban és nyilt piacokon megy végbe. A nagyobb piacok száma 21; a legnagyobb Smithfieldben nagyszerü csarnokkal (1,5 ha.) a húseladás számára és melléképületekkel a szárnyasok, gyümölcs és haleladásra; Billingsgate Longon-Bridge és a Tower közt, kizárólag a halvásároknak; a marhavásárok Copenhagen-Fieldsen és Deptfordban, a gyümölcs- és virágvásárok Boroughban (Southwark) és Covent-gardenben. A L.-ban a lakosság egy részénél uralkodó nagy szegénység nyomoruságának enyhítésére az állam, a város és magánosok nagy jótékonyságot fejtenek ki. A szegények támogatását 30 Boards of Guardians és a Metropolitan Asylum Board eszközli. Ezek évi jövedelme 303 60 font. 1894. 63 027 személy volt a városi szegény- és dologházakban elhelyezve és 35 298 ember kapott heti segélyt (Indoor Relief). Ezenkivül van 2000 jótékonysági egyesület, amelyek évi 5 millió font sterling jövedelmöket szintén a nyomor enyhítésére fordítják. A legismeretesebb szegényház a Charterhouse. A kórházak száma igen nagy; van 6 a mellbetegek, 13 a gyermekek, 7 a nők, 3 az idegbetegek, 6 a bőrbetegek stb. számára; 7-ben csak gyógyíthatatlan betegeket vesznek föl; a legnagyobb kórházak a Sz. Tamás-kórház 7 négyemeletes házzal és 608 ággyal és a Sz. Bertalan-kórház, egyszersmind a legrégibb 767 ággyal. Bolondok háza van 10, amelyek között leghiresebb a Bethlehem-Royal-Hospital Lambethben. Ezeken kivül még vannak nagy számban menedékházak is.

Forgalom, környék, történelem. A város nagyságához és a kereskedelem élénkségéhez mérten a személy- és kocsiforgalom is óriási. Összesen van mintegy 14 000 cab és hansom valami 20 000 lóval; az omnibusz-vonalak száma körülbelül 200, 956 kocsival és 10 933 lóval. Mindezen kocsik némely helyen, mint a bank előtt, Charing-cross, Regent- és Oxford-cirkuszon, a szó szoros értelmében összetorlódnak (Bus). Egyedül a L.-Bridgeen 14¹/₂ órányi szolgálati idő alatt 3398 omnibusz halad át. A lóvonatu vasúti vonalak száma kevés; csupán néhány szélesebb utcában és a külső részeken találhatni; a vonalak hossza 206 km., 8223 lóval. A Themze balpartján a legfontosabb közlekedő eszköz a földalatti vasút (The Underground). A Victoria Steamboat-Company 48 primitiv gőzöst járat a Themzén; kikötőinek száma 48. A Földfeletti vasutaknak 15 főállomáshelyük van, nagyobbára a város belső részeiben. A jelentékenyebbek: Charing-Cross- és Cannon-Street-, Victoria- és Paddington-állomás, King"s Cross és St. Pancras-állomás, a D-i parton pedig L.-Bridge- és Waterloo-állomás. Ezen nagyobbakon kivül még van 659 állomás, amelyekből (1888) naponkint 5921 vonat indul ki, mindamellett különös alkalmakkor a forgalom ezen eszközei sem elégségesek az igények kielégítésére. A statisztikai számítások szerint a vasutak a város területén 200, a lóvasutak 150, az omnibuszok 120 és a cabek és hansomok 30 millió embert szállítanak évenkint; ehhez járulnak még azok, akiknek évi jegyeik vannak és a gőzhajóforgalom. A kedveltebb kiránduló helyek a Themze mellett a felebb fekvő helységek, aminő Putney, ahol a nagy regattákat tartják meg, Richmond, Hampton-Court és Windsor, É-on a Wembley-park, Hampstead és Highgate, az Eppingi-erdő, továbbá Epsom a Derby-verseny napján, Sydenham a kristálypalotával, végül Ramsgate, Margate, Eastbourne és Brighton tengeri fürdők. L. már a rómaiak idejében Augusta Trinobantum, Legio secunda Augusti, Lundinium és Londinium nevek alatt jelentős város volt. Nagy Konstantin mintegy 15 km.-nyi kerületben falakkal vétette körül. A kereszténység befogadása után püspöki székhely és Alfred alatt országának fővárosa lett. Midőn Hódytó Vilmos Angliát elfoglalta, itt már számos kiváltságot talált, amelyeket ő is megerősített. János király 1210. a városnak megadta azon alkotmányt, amely a mainak is alapját teszi. Ragadós betegségek, lázadások, tűzvész a várost több mint 20-szor pusztították és néptelenítették el, de mindannyiszor új virágzásnak indult. A spanyol armada ellen (1588) már 20 000 embert és 38 hajót állíthatott ki. Az 1665-iki pestis után, amely 68 000 ember életébe került és a következő évi tűzvész után, amely 13 200 házat hamvasztott el, gyors és állandó fejlődésnek indult. A XVIII. sz. elején már 700 000 volt a lakosság száma. 1851. itt volt az első világkiállítás, amelyet 1862. a második követett. Számos diplomáciai alkunak is volt szinhelye; ezek közt a legfontosabbakat 1829 és 1832., 1838. és 1850 illetőleg 1852. tartották meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon