Londonderry

(ejtsd: löndnderri) v. Derry, 1. grófság Ulster ír tartományban, az Atlanti-oceán, Antrim, Tyrene és Donegal közt, 2113 km² területtel, (1891) 152 009 (1 km²-re 72) lak., 1841. 222, 174 volt a lakosok száma. Csakis DK-i részében a Neagh-tó közelében van terjedelmesebb lapálya; egyebütt nagyobbára 2 főhegylánc és ágaik takarják. Az egyik hegylánc É-ról D-re vonul; a Benyevenagh-gal (384 m.) kezdődik és a Donald"s Hill (401 m.), a Carntogher (464 m.), a White Mountain (608 m.), a folytatása és a Slieve Gallion (527 m.) a vége. A másik lánc, a Sperrin-Mountains, K-ről Ny-ra vonul és a Sawelben (679 m.) éri el a legmagasabb pontját. Főfolyói a Neagh-tóból eredő Bann és a Foyle; ezeken kivül öntözik a Foyle-loughba torkolló Faughan és a Roe, meg a Moyola. A hűvös esős éghajlat meg a föld sovány volta meglehetősen terméktelenné teszik. Csakis a völgyek állanak megmivelés alatt; 74 319 ha. a szántó és 83 365 ha. a legelő és rét. A főtermék a zab, azután a burgonya és a len. A háziállatok száma apadóban van. Az iparos foglalkozások közül az első helyet a vászonszövés foglalja el; azonkivül készítenek agyagedényeket, fentartanak szeszégetőket és sörgyárakat. A lazac- és angolnahalászat jelentékeny. Fővárosán kivül legjelentékenyebb helye: Coleraine (l. o.). Régiségei: a Giant"s Ring nevü ciklopszi erősség és a Slacht Manus nevü megalit-kör. - 2. L., az ugyanily nevü grófság fővárosa, katolikus és protestáns püspök székhelye, a Foyle mellett a torkolata közelében és vasútnál, (1891) 32 893 lak., bőrgyártással, vas- és rézolvasztókkal, jelentékeny vászonszövéssel, hajógyártással és lazachalászattal; élénk forgalommal, különösen Glasgow és Liverpool felé, amelyekkel rendes gőzhajójáratok kötik össze. Kivételének főcikkei: zab, vaj, tojás, füstölthús, len és vászon, főképen asztalterítők. A hajóforgalom évenként több mint 3000, 700 000 t. tartalommal. L. festői fekvésü város. Falak környékezik, amelyek sétahelyül szolgálnak. Középen emelkedik az 1633. épített gót katedrális. Tőle küllők alakjában ágaznak ki az utcák. Jelentékenyebb építmények a 325 m. hosszu vashíd, II. Vilmos emlékszobra, az 1716. alapított püspöki palota. Eredetét ama klastromnak köszönheti, amelyet szt. Koluman alapított és amely körül erősséget építettek. A dánok és angolok azt több ízben lerombolták. Mai nevét 1613. kapta. Mai erődítményei 1600-18. készültek. Történelmében legjelentékenyebb azon 105 napi ostrom, amelyet 1689. II. Jakab hadai ellen kiállott; 1828. az akkori védőjének Walker Györgynek emléket is állítottak. - 3. L., város Új-Skóciában, 27 km.-nyire Trurótól, a Cobequid-öböl É-i partja mellett, 6000 lak., vasiparral.

Forrás: Pallas Nagylexikon