Lonkay Antal

kat. hirlapiró, szül. Bocskón (Máramaros) 1827 szept. 12., megh. Balatonfürden 1888 aug. 29. Gimnáziumi tanulmányainak végeztével a kegyes tanítórendbe lépett. Mint növendékpap tanár volt Nagy-Becskereken. Itt találta őt a szabadságharc s ő is, mint számos társa, a reverendát karddal cserélte fel. Perczel Móric tábornoknak segédtisztje volt s mint ilyen a napi és hadi parancsokat fogalmazta. A temesvári csatában veszélyesen megsebesült. A szabadságharc lezajlása után sok üldöztetésnek lévén kitéve, hosszas rejtőzés után Pestre ment, ahol visszavonultan élt és irodalmi, pedagogiai és történelmi tanulmányokkal foglalkozott. Az időszaki sajtó sűrün hozott tőle ez időben szépirodalmi és tudományos dolgozatokat. A Religió hasábjain Aranysz. szt. János műveiből mutatványokat közölt (1852), Cant? Cézár világtörténetének jó részét ő fordította magyarar (1853), melyet a közoktatási minisztérium tankönyvül elfogadott, 1856. a Szt. István-társulat megbizásából Irodalomtörténet szemelvényekben c. művét irta 2 kötetben, mely több kiadásban jelent meg; u. e. évben indította meg a Tanodai Lapok c. pedagogiai szakközlönyt, melynek szerkesztésében jelszava volt: a keresztény és hazafias alapon álló haladás. Fennállott 1871-ig. 1860 jan. alapította az Idők tanuja kat. politikai napilapot. A kiegyezés után a budai egyetemi, majd a pesti kir. főgimnáziumban a magyar nyelv és irodalom tanára volt. 1870. napilapja összeoladt a Török János Pesti Hirnökével Magyar államcímen, melyet haláláig szerkesztett. 1870 máj.alapította a Hunyady Mátyás kat. irodalmi intézetet. 1887. a vágsellyei választó kerület képviselőjelöltje volt. Részt vett a Szt. István-társulat kebelében létesített tudományos és irodalmi osztály megalakításában, amelynek tagja is volt. A kat. ügy körül kifejtett buzgó tevékenységének elismeréseül a pápa a Szt. Gergely-rend lovagjává, a Szt. Szilveszter-rend kommendátorává és aranysarkantyus vitézzé nevezte ki. Egyéb művei: Az én első római utam (Budapest 1877); Az én második római utam (u. o. 1880, 2 köt.); Ébresztő szózat (1872) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon