Lönnrot
Illés, nyelvbuvár s a modern finn irodalmi nyelv
megalkotója, szül. Sammatiban 1802 ápr. 9., megh. u. o. 1884 márc. 19. Az abói
egyetemen már 1822 óta filologiát, bölcsészetet és természettudományokat
tanult, de 1827. Helsingforsban orvosi tanulmányokra adta magát és 1831. egyike
volt a helsingforsi finn irodalmi társaság alapító tagjainak. Miután 1833 óta
mint körorvos Kajanában műkdött, Castrén halála után, 1853. meghivták a
helsingforsi egyetemre, a finn nyelv és irodalom tanszékére, melyet 1862-ig
töltött be. Már 1828. beutazta Finnlandot, Lapplandot, Ingermanlandot és ÉNy-i
Oroszországot, filologiai kutatások céljából s azért is, hogy a finn népköltés
szájhagyományban fennmaradt emlékeit összegyüjtse. Kutatásainak első eredménye
volt a Kantele (4 füzet, 1829-1831), melyben régi és ujabb finnnépdalokat adott
ki. Ezt követte 1835-ben a finnek nagy nemzeti éposza, Kalevala (l. o.),mely
ekkor jelent meg először és L. legnagyobb érdeme. A Kanteletar (Helsingfors
1887) szintén a finn népköltés lirai és és balladás dalainak gyüjteménye;
kiadott ezután finn találós meséket és közmondásokat két kötetben: Soumen
Kansan arvoituksia (Helsingfors 1844) és Suomen kansan sanalaskuja (u. o.
1842), továbbá az ehhez hasonló ráolvasások (Loitsuruonja, u. o. 1880)
gyüjteményét. L. közbenjárása tette lehetővé azt is, hogy Paavo Korhonen finn
paraszt népies költeményei megjelenhettek (u. o. 1848). Nyelvészeti főmüve a
Finn-svéd Lexikon (u. o. 1874-80), amellyel sokban hozzájárult a finn irodalmi
nyelv fejlesztéséhez. A népoktatást L. a Mehiläinen haviés azOulun
Viikkosanomia heti folyóirattal emelte és vitte előbbre. V. ö. Ahlquvist, Elias
L. (Helsingfors 1885).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|