Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lonovics... ----

Magyar Magyar Német Német
Lonovics... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lonovics

József (krivinai), csanádi püspök, kinevezett egri, kalocsai érsek, egyházi iró, szül. Miskolcon 1793 jan. 31., megh. 1867 márc. 13. Elvégezve iskoláit, az egri egyházmegye papnövendékei közé vétetett fel és a teologiát Egerben hallgatta. Pappá szentelték 1817. Nyolc esztendeig szentszéki jegyző, majd titkár volt Fischer István egri érsek oldala mellett. Ennek halála után 1825. sajóvárkonyi (Borsod) plébános lett. Itt szerény elvonultságban működött a lelkipásztorkodás terén, szorgalommal tanulmányozta a régi klasszikusokat és az újabb irodalom termékeit. Fényes tehetségei és gazdag tudományossága csak akkor lettek széles körben ismertekké, midőn 1826. Klobusitzky József borsodvármegyei főispán fölött a megye által rendezett gyász-isteni tiszteleten beszédet modott. Szónoki szépségekben és eszmékben gazdag, ragyogó beszéde megindította a jelenvoltakat, egyszersmind nevet szerzett a szerény falusi lelkésznek. Nem csekélyebb hatásu volt azon beszéde, melyet Reviczky Ádám főispáni beiktatásakor mondott. Ez időóta élénk részt vett a közéletben is, míg 1829. egri kanonok lett. Egerben a papnevelő kormányzója és a lelkipásztorkodás és erkölcstan tanára volt, egyúttal az érsek oldala mellett az egyházmegyei kormányzatba is befolyt. Az 1830. és 1832-36. országgyüléseken mint káptalani követ vett részt. 1833 febr. 20. a vallási sérelmek ügyében mondott fényes beszédjével általános figyelmet keltett, az egész ország beszélt róla. Ezen országgyülés tartama alatt 1834. csanádi püspökké neveztetett ki. Főpásztori kötelességeinek tudatában Temesvárt jogi és bölcsészeti tanfolyamu liceumot alapított, a tanyákon iskolákat, a városokban kisdedóvókat emelt, templomokat épített, az elaggott papok nyugdíjintézetének alapját vetette meg. Eközben titkos tanácsos lett és a Szt. István-rend középkeresztjét kapta a királytól, az akadémia pedig tiszteletbeli taggá választotta. 1841. a magyar püspöki kar Rómába küldte, hogy a vegyes házassági ügyek elintézést nyerjenek, mely megbizatásának sikeres eredménye volt. 1848-ban V. Ferdinánd egri érsekké nevezte ki, de székét a közbejött szabadságharc miatt nem foglalhatta el. L., mint a békés megoldás hive, aggódva nézte a sötét fellegeket, melyek hazánk fölött tornyosultak. Ragyogó ékesszólása meghallgatásra talált még a fegyverek zaja között is, főleg midőn kijelentette, hogy a magyar püspöki kar örökre lemond a tizedjogról a nemzet javára. A szabadságharc leverése után L.-ra is szomoru napok következtek. Jóllehet a szabadságharci eseményekben legkisebb része sem volt, elfogták és több hónapon át letartóztatva volt, anélkül hogy haditörvényszék elé állították volna. Végre arra kényszerítették, hogy ugy a csanádi püspökségről, mint az egri érsekségről lemondjon és hazáján kívűl válasszon magának tartózkodási helyet. Egy ideig a mölki bencések kolostorában, utóbb Bécsben tartózkodott, hol egészen a tudományoknak élt. Csak1860-ban térhetett vissza hazájába, amikor amasiai c. érsek és a hétszemélyes tábla ülnöke lett. 1866. kalocsai érsekké neveztetett ki, de veszélyes torokbaja miatt székét el nem foglalhatta. Megerősítése után néhány hónapra elhunyt. Ipolyi Arnold tartott fölötte emlékbeszédet az akadémiában 1868 máj. 18. Irodalmi munkássága: Halotti oratio (Klobusitzky fölött, Miskolc 1825); A protestans reformatio históriája Angliában és Irlandban (ford., Nagyvárad 1832); A josephinismus stb. (Bécs 1851); Az angol türelem (u. o. 1851); legnevezetesebb műve: Népszerü egyházi archaeologia (Pest 1857, 4. kiadás 1870) stb. V. ö. Koncz Á., Egri egyhm. papok az irod. téren.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is