Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
lopás filch
lopás heist
lopás larcenous a...
lopás larceny
lopás nick
lopás pinch
lopás snap
lopás stealing
lopás theft
lopási larcenous

Magyar Magyar Német Német
lopás Diebstahl (...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Lopás

(lat. Furtum). A római jognak fogalommeghatározása szerint, amelyre a modern jogok is több-kevesebb eltéréssel támaszkodnak; Furtum est contrectatio reifraudulosa (a dolognak jogtalan elvétele), lucri faciendi gratia (nyereségvágyból), vel ipsius rei, vel etiam usus ejus, possessionisve. Ez a fogalommeghatározás három önálló büntetőjogi fogalmat foglal magában, ugymint a) a dolog állagának ellopását (f. ipsius rei); b) az ugynevezett használati L.-t (f. usus) és c) a birtok L.-t (f. possessionis). Ezzel szemben a magyar büntetőtörvénykönyv szerint L.-t az követ el, «aki idegen ingó dolgot másnak birtokából vagy birlatából annak beleegyezése nélkül abból a célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa». A törvény ezáltal a L.-t csak a dolog állagának ellopására szorította. A használati L. vagyis idegen ingó dolognak tudva jogtalan használata s amennyiben a tettes ezáltal a dolgot megrongálja vagy értékben csökkenti, vagy a jogtalan használat által egyéb módon kárt okoz - a sértett fél indítványára - mint tulajdon elleni kihágás 8 napig terjedhető elzárással büntetendő (kbtkv 127. §); egyéb esetekben csak polgári úton érvényesítendő kártérítésre kötelez. A birtok-L., vagyis annak cselekménye, aki saját, vagy a tulajdonos beleegyezésével, vagy annak számára másnak ingó dolgát attól, aki a dologra nézve használati vagy megtartási joggal bír, jogtalanul elveszi, mint önálló vétség - a jogtalan elsajátításnak (l. o.) egy esete - 6 hónapig terjedhető fogházzal és 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A morális elemet illetőleg a magyar törvény a dolog jogtalan eltulajdonításának célzatát követeli (igy a német törvény is), más törvények (igy az olasz törvény) ellenben a jogtalan eltulajdonítás helyett az elvételnek nyereségvágyból történtét követelik. A morális elemnek ez a kétféle fogalommeghatározása a) elvétel jogtalan eltulajdonítás céljából, vagy b) elvétel nyereségvágyból, a tudománynak mai napig el nem döntött kontroverziája; s bármily különösnek látszik is, hogy éppen a legközönségesebb, mindennap előforduló büncselekmény fogalmi elemeire nézve a tudósok mai napig egyetértésre nem jutottak, az mégis - igaz. A legjelentékenyebb gyakorlati különbség akét felfogás között az, hogy a nyereségvágy eleménekelfogadásával a használati L. a L. fogalma alá esik; míg viszont az oly gyakori önbiráskodási esetek, vagyis azok az esetek, amelyekben a hitelező azért vesz el az adósától valamely dolgot, hogy magát kielégítse, a L. fogalmából kiesnek. Egyebekben a két fogalommeghatározás alig jár gyakorlati különbségekkel.

A L.-nak tárgya dolog (l. o.) levén, jogok L. tárgyát nem képezhetik. Jogokat ellopni nem lehet, de igen is el lehet lopni a jogok bizonyítására szolgáló okiratokat, amikülönösen oly okiratoknál, melyek önmagukban értéket képviselnek (p. a váltók), vitán kívüláll. Ingatlan dolog nem lehet L.-nak tárgya. Ingatlannak elfoglalása bizonyos körülmények között képez ugyan büntetendő cselekményt, de nem L.-t. Az ingatlan dolog fogalmát azonban a szónak természeti és nem polgárjogi értelmében kell venni. Azok a természetöknél fogva ingó dolgok, melyeket mint az ingatlan tartozékait ingatlanoknak tekint a polgári jog, nagyon is ellophatók, épp ugy azok, amelyek elválasztás által ingókká válnak, p. a kivágott fa, a lekaszált gabona, és pedig akkor is, ha a tolvaj az elválasztást a L. véghezvitele céljából eszközli. Saját dolgon L. el nem követhető, de közös dolgon igen, természetesen csak a tettes részét meghaladó érték erejéig. A törvény nem említi különösen, vajon a dolog értékkel kell hogy bírjon. Kétségtelen azonban, hogy teljesen értéktelen dolgon L. nem létesül, viszont bármily csekély, s habár nem forgalmi s csak használati értéket elegendőnek kell tekinteni. Itt azonban a törvény három kivételt állapít meg. Az egyik a nyalánkság (ugynevezett Munddiebstahl), a másik a mezei, a harmadik az erdei L. Az első szerint 4 korona értéket felül nem haladó élelmi vagy élvezeti cikknek ellopása, ha nem forog fenn oly körülmény, mely a L.-t bűntetté minősíti, nem L., hanem mint tulajdon elleni kihágás a sértett fél indítványára 8 napig terjedhető elzárással büntetendő (közbüntetőtörvénykönyv 126. §); a másik szerint nem L.-t, hanem akárosult fél indítványára 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel mezőrendőri kihágást képez gazdasági terményeknek gyümölcsös kertből, szőllőből, faiskolából vagy a mezőről ellopása, vagy a földtől el nem választott terméknek jogtalan leszedése, levágása, ellopása, amennyiben a dolog értéke 60 koronát meg nem halad. Bűntettet képez a mezei L., ha oly körülmény forog venn, mely a L.-t tekintet nélkül a lopott dolog értékére, bűntetté minősíti, kivévén a következő minősítési okokat, amelyek a cselekmény kihágás voltát meg nem szüntetik: a bekerített helyre való bemászás, a fegyverviselés és a visszaesés (l. lejjebb) (1894. XII. t.-c. 93. §-a). A harmadik kivételt l. Erdei lopás.

Az elvételnek másnak birtokából (l. Birtok) v. birlalatából kellvén történnie, nem forog fenn L., ha a dolog senkinek sincs, v. magának az eltulajdonítónak van birtokában. A tettes birtokában levő dolognak jogtalan eltulajdonítása nem L., hanem sikkasztás. Éppen azért nemL. az elveszett s megtalált dolognak eltulajdonítása; a mi büntető törvénykönyvünk szerint ez jogtalan elsajátítás vétségét képezi. Az elvétel alatt - amely fogaloma kisérlet s a bevégzett L. között a határvonalnak megállapítására fontossággal bir - nem érthető egyrészt a dolognak egyszerü elmozdítása a helyéről (a magyar királyi Kuria tulnyomóan ezt az elméletet követi), de másrészt nem szükséges a dolognak a L. szinhelyéről elvitele, a tolvajnak eltávozása sem, hanem irányadó az addigi birtoknak habár csak átmeneti megszüntetése. Alakját illetőleg pedig az elvétel nem szorítkozik a kézbevételre, hanem átöleli a birtokba helyezés minden képzelhető eseteit, igy p. elhajtást, vagy mekanikai készülékek által való elvételt; p. a világító gáznaka gáztulajdonos birtokában levő főcsőből a fogyasztó birtokában levő mellékcsőbe átvitele az ellenőrző készülék kikerülésével. Az eltulajdonítás célzata a tettesnek célzatát jelenti, hogy a dologgal mint sajátjával rendelkezzék. Az elzálogítás tehát az eltulajdonítás fogalma alá esik, a megsemmisítés vagy megrongálás célzata ellenben nem. Érdekes részletkérdések itt sem hiányoznak. Jogtalan az eltulajdonítás, ha ahhoz a tettesnek joga nincs (objektív jogtalanság). De az eltulajdonításnak alanyilag (szubjektive) is jogtalannak kell lennie, azaz a tettesnek tudnia kell, hogy az eltulajdonításra joga nincs, mert ellenkező esetben a tárgyi jogtalanság neki be nem számítható (btkv 82. §).

Hazai törvényünk szerint a L. vagy vétség v. bűntett. Bűntetté minősül a L.: 1. Az érték alapján akkor, ha a lopott dologértéke 100 koronánál nagyobb. A dolog értékének az veendő, mellyel az a L. idején birt. Hogyha a tolvaj több oly L.-t követ el, melyek az érték alapján egyenkint csak vétséget képeznek, de az ellopott összérték 100 koronát meghalad, akkor nem ugyanannyi lopási vétség, hanem egy L. bűntette állapítandó meg, ami azért helyes, mert ellenkező esetben jobban járna az, aki többször, mint az, aki csak egyszer lopott; 2. a lopott dolog minősége s a L. helye alapján, tekintet nélkül az értékre, vallási szertartásokhoz tartozó vagy kegyes vagy jótékony célra szánt tárgyak vallási szertartásokra rendelt helyiségben vagy temetőben holtak emlékére rendelt vagy holttesten levő tárgynak ellopása esetében; 3. az elkövetés módjánál fogva: be- és feltörés, bemászás, hamis vagy lopott kulcs használata esetében; 4. bizonyos más, e törvény által meghatározott esetekben, melyekben az idő, a személyes viszonyok s más körülmények irányadók, igy különösen közveszély idejében; szolgálatban álló személy által; házközösségben v. közös háztartásban élő személy ellen; közhivatalnoki jellegnek felhasználásával vagy szinlelésével elkövetett L.; rabló- vagy tolvajszövetség; továbbá az ugynevezett fegyveres L. és visszaesés esetében. Amaz fennforog akkor, ha a tolvaj a L. elkövetésekor fegyvert viselt, habár azt sem nem használta, sem nem mutatta. A visszaesés pedig akkor forog fenn, ha a tolvaj már előzőleg kétszer volt L., rablás, zsarolás, sikkasztás vagy orgazdaság miatt büntetve, s az utolsó büntetés kiállása óta 10 év még nem telt el. A L. mint vétség egy évig terjedhető fogházzal, mint L. bűntette pedig 5 évig terjedhető börtönnel, bizonyos esetekben 5 évig terjedhető fegyházzal s minden esetben hivatalvesztéssel s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. A L. büntetése az, mely ellen a gyakorlat több jogosult paszt emelt; mert bizonyos esetekben tulszigoru, bizonyosmás, jelesül az u. n. nagy lopások esetében tulenyhe. A L. rendszerint hivatalból, bizonyos esetekben azonban a tolvaj és a sértett között fennforgó viszonyra való tekintettel (házastársi, rokonsági, gyámi, gondnoki, növendéki, szolgálati, háztartási viszonyok) csak a sértett fél indítványára üldözhető.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is