Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Loreto... ----

Magyar Magyar Német Német
Loreto... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Loreto

1. departamendo Peru ÉK-i részében Brazilia, Ecuador, továbbá Amazonas, Libertad, Huanuco és Cuzco közt, 448 165 km2 területtel, 61 125 lak., akiken kívül még mintegy 350 000 független indus él benne. A Cordillera oriental és a Cordillera central takarják: jó része sík. Az Amazon és mellékvizei a Morana, Pastasa,Napo, Huallaga, Ucayali és az Isza öntözik. Nagy részét óriási erdők takarják. Főtermékei: a pamut, kávé, balzsambokor; ezeket, valamint szalmakalapokat, besózott halakat Leticia,Iquitos, Yurimagus városokból az Amazonon szállítják az Atlanti-óceánra. Fővárosa Moyobamba, 5 tartományra (Bajo- és Alto-Amazonas, Moyobamba, Huallaga és San Martino) oszlik.

2. L., olasz város Ancona közelében, közel a Musone torkolatához, (1881) 5399 lak., püspökséggel, gimnáziummal és technikai iskolával. A városka középpontja a hires, várszerü templom, melyet 1464-1587. Majano és Bramanto II. Pál és V. Sixtus pápák alatt építettek. A gyönyörű templomkupolája alatt áll a szt. ház (Casa santa). E ház a legenda szerint azonos azzal a házzal, melyben szűz Mária lakott. A keresztes hadjáratok szerencsétlen kimenetele után 1291. eltünt e ház Nazaretből s a legenda szerint angyalok hozták Dalmáciába, hol Tersato és Fiume közt egy halomra helyezték el. E ház 1294 dec. 10. Tersato környékéből eltünt s az Adriai-tengeren át a piceni tartomány egyik borostyán erdejébe, egy gazdag de, istenfélő Laureta nevü hölgy tulajdonába került. Onnan jutott 1295. mai helyére. A szt. ház belsejében, mely csak 51/2 m. magas, áll egy díszes, cedrusfából készült, arany s elefántcsonttal gazdagon ékesített Madonna-kép, melynek készítését a legenda Lukács apostolnak tulajdonítja. Újabb búcsukat engedélyeztek IV. Sixtus és II. Gyula pápák; majd a loretói templomot kivették a recanatii püspök joghatóságából. XII. Ince pápa a szt. hajlék áttétele emlékére egy külön officiumot engedélyezett misével dec. 10-ére. V. ö. Tursellinus, Lauretanae historiae libri V. (új kiadás Róma 1837); Leopardi, La santa casa (Lugano 1841).

3. L., sziget, l. Iseo-tó.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is