Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Losonczy... ----

Magyar Magyar Német Német
Losonczy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Losonczy

-család, Magyarország egyik jeles, a Tomaj nemzetségből kiágazó családja. Eredetileg a mai Jász-Nagy-Kun-Szolnok vmegyében Tisza-Abád körül lakott. A család őse Dénes nádor 1220 körül kapta Losoncot (Nógrád) s a XIV. sz.-ban ivadékai erről kezdték magukat elnevezni. A család kiválóbb tagjai: I. István 1315. székely ispán, 1342-50. szörényi, 1350-51. horvát- és tótországi bán. Fiai Albert, II. István és I. László nagy érdemeket szereztek maguknak 1387. a Horváti-pártiak leverésével. I. László győzte meg Temesvárnál Horváti Lászlót s nagy részt vett a gomnecsi és medvevári erősségek visszavívásában. Albert a hűtlen Palizsnyay János helyett auranai perjel lett. II. István I. László testvérével együtt 1387. szörényi, továbbá tót-, horvát- és dalmátországi bán volt, s kapta a zaránd- (ma aradvármegyei) Pankota és Dézna várakat. 1390-92. a macsói báni tisztet viselte. II. László I. Dezsőnek (I. István testvérének) fia, 1372-1375. székely ispán, 1376-91. erdélyi vajda volt. Ő meg a gyulai (Békés) uradalmat kapta meg, de fiában már magvaszakadt s igy az a kincstárra szállt vissza, 1835. Mária királynő követe volt a francia királyi udvarnál. (Turul, I. 16-23.; Pesty, Szörényi Bánság, Krassó vármege tört. (Századok 1890, 733, 741).

L. Antal, 1527. főpohárnok, I. Ferdinánd király kedvelt embere volt. Valószinüleg 1533 körül fojtatta meg hűtlen felesége, Báthory Klára, valamelyik iródeákjával. Legnagyobb hirt szerzett:

L. István, vitéz katona. Már 1542. Perényi Péterrel (l. o.) együtt a Joachim őrgróf vezénylete alatt Pestet ostromló seregben vitézkedett. I. Ferdinánd eleinte nem volt jóakarója, mivel többfelül számos súlyos vádat emeltek ellene. 1547. azonban - midőn Nógrád vármegye főispánja volt - teljes kegyelmet nyert, melyet azzal hálált meg, hogy Báthory András, Nádasdy Tamás és Castaldo János kiséretében Erdélybe ment, ennek Ferdinánd király számára való megszerzésére. ugyancsak 1551. lett temesi főispán és Temesvár kapitánya. L. a vidéken portyázó törökök réme lett. Könnyü szerrel visszaverte Mohammed beglerbég ádáz ostromát. 1552. megújult a török ostrom, melyet ez ízben Ahmed pasa vezetett. Mivel sehonnan nem érkezett segítség, L. kénytelen volt, főleg a hosszas védelembe belefáradt német-spanyol zsoldosok fenyegetésére, a várat szabad elvonulás kikötése mellett a töröknek átengedni. A szószegő Ahmed vérengző katonái megrohanták a kivonuló lakosságot és az őrséget. L. hősies védekezésében halálos sebeket kapván, a törökök kezébe került, kik a haldoklót lefejeztették (1552 jul. 27.) és fejét a győzelem jeléül Konstantinápolyba küldték. Benne a L.-ak fiágának magva szakadt. L.-nak királyi engedéllyel fiusított lánya, L. Anna, 1562. férjhez ment Ungnád Kristóf, későbbi (1578) horvát bánhoz. Szilady Áron ugy véli, hogy ez az a Julia és Anna, akihez Balassi Bálint szerelmiverseit intézte. Némelyek - igy Kardos Albert is (Századok 1884. évf.) - ellenben azt hiszik, hogy a költő szerelme Ungnád Kristóf és L. Anna leánya, L.-Ungnád Anna Mária volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is