Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Losonczy... ----

Magyar Magyar Német Német
Losonczy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Losonczy

1. István (hányoki), pedagógus, szül. Debrecenben (némelyek szerint Szilas-Balháson) 1709., megh. 1780 márc. 29. Iskoláit Debrecenben kezdte s 1729 ápri. 29., az akkori szokás szerint a kollégium törvényeinek aláirván, ugyanitt töltött a felsőbb tudományok hallgatásával még 6 évet s innen ment 1737. Ceglédre rektornak. A L. 1737-1739. volt itt, s mint rektor egymaga vezette, csupán nagyobb tanítványai segítségével, az összes alsóbb-felsőbb oktatást. Ceglédről Utrechtbe ment, hol már a következő évben jun. 22. a hittudománybólvitatkozott s doktori rangot nyert. Innen 1741. akőrösifőiskola igazgatására hivatott meg. Az ő meghivásával kezdődik a reformációval egyidős kőrösi főiskola újabb virágzása. L. 28 évig volt az iskola főoszlopa, ekkor is megsiketülése miatt lépett vissza hivatalától 1769. Több művet irt, melyek közül azonban főkép a Hármas Kis Tükör nevezetes. Ezt 1854-ig használták sokszor átdolgozva s bővítve az iskolák, mikor aztán alkotmánytani része miatt a Bach-Thun-korszakban betiltották. Erdély földrajzát az 1773-ikikiadásában Benkő József adta a könyvhöz. Számos átdolgozói közül nevezetes Holéczy Mihály, ki az 1836-iki komáromi kiadást dolgozta át. Egyéb művei: Disputatio theologica ad Jessaae (Trajectum ad Rh. 1740); Éneklésben tanító mester (Pozsony 1754); Artis poeticae subsidium (u. o. 1768); A juhtartás és dohánytenyésztés (Paul Vencel után a Helytartó tanács rendeletére u. o. 1773); A szt. históriának summája (Osterwald és Maróthy, u. o. 1773); Geographia orbis universi pro Scholis Helv. Confess. in Hungaria (1746). Az ő műve nagyobbrészt a dunamelléki egyházkerületben használt Halotti Énekes Könyv is. Hasonlókép a református Énekes Könyvben tizennyolc ének 107-123 és a 167. Kéziratban maradt tőle több teologiai tankönyv is.

2. L. László, költő, született Kecskeméten 1818 május 15., meghalt Budán 1879. aug. 2. A hittant és a jogtudományt a debreceni főiskolában hallgatta. 1841. Ér-Szalacson tanár lett. 1843. Bihar vmegye egyik követével mint fogalmazó Pozsonyba ment az országgyülésre. 1844. a gyönki gimnáziumban lett tanár. 1849. pedig a kecskeméti főiskolában, ahol 1853 októberig maradt; ekkor Nagy-Kőrösre választották meg, ahol akkor jeles irói gárda működött (Arany János is), és mint a magyar nyelv és irodalom tanára L. itt munkálkodott élte alkonyáig. Egyik kedveltebb és nagytermékenységü népies költőnk volt. 1853. adta ki Költeményei első kötetét, mely köztetszéssel találkozott; természetes kedéllyel dalolt és több dala elterjedt a nép közt is. Hazafias irányu költeményeit szavalni szerették. Versei második kötete 1857. jenelt meg. Újabb költeményei második kiadása pedig 1862-ben. Költeményeken kívül egyéb dolgozatokat is irt a szépirodalmi lapokba, különösen sikerült genre-képeket.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is