Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lotaringia... ----

Magyar Magyar Német Német
Lotaringia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lotaringia

(lotharingia, franc. Lorraine), Elzász-Lotaringia német birodalmi tartomány egy része, illetőleg egyik kerülete Luxemburg, a porosz Rajnai-tartomány, Bajor-Pfalz, Alsó-Elzász és Franciaország közt, 6222 km2 ter., (1890) 510 392 lak., akik közt 449 311 (88,03%) katolikus, 52 897 (10,2%) evang., 1028 más keresztény és 7075 (1,5%) izr. Az egész kerület területéből 3505 km2 szántóföld és kert, 655 km2 rét, 41 km2 legelő, 63 km2 szőllőés 1668 km2 erdő. A legkiválóbb iparág a vasipar. 1891. a vasércbányák 3 571 382 t. vasércet szolgáltattak 6 822 632 márka értékben; a szénbányák termelése: 792 510 t. 7 466 248 márka értékben, a sóbányáké: 50 000 t. 1 150 197 márka értékben. A vasműveken kívűl volt (1893) 5 üveghuta 5083, 3 porcellán-, illetőleg kőedénygyár 3071, kémiai gyárak 1090 munkással, 3 plüs- és selyemgyár, azonkivül sör-, tégla-, lapa- és konzervgyárak. Járásai:

A járás neve

Területe km2-ben

Lakóinak száma

Metz

 6,7

60 186

Metz vidéke

 1076

76 805

Bolchen

 715

41 621

Château-Salins

 975

48 956

Diedenhofen

 947

84 505

Forbach

 699

68 696

Saarburg

 1009

63 096

Saargemünd

 794

66 527

Egyebekben l. Elzász-Logaringia.

Története. L. önálló története II. Karolingi Lothárral kezdődik, aki a 855-ki felosztásnál a Schelde, Maas, Rajna és Saône folyók közti tartományokat kapta, melyeket nevéről L.-i birodalomnak (regnum Lotharii) hivtak; ezt halála után, a merseni szerződésben (870 aug. 9.) Német Lajos és Kopasz Károly maguk közt felosztották. Sok viszálkodás után,melyek közt L. gyakran Franciaország birtoka volt, végre I. Ottó 953. testvérének, Bruno kölni érseknek adományozta, aki 959. a tartományt két részre (Felső- és Alsó-L.-ra) osztotta s általa kinevezett hercegekre bizta. Egy időre (1033) ismét egyesült a két tartomány, de 1048 óta teljesen külön vált, s ettől fogva L. alatt csak Felső-L.-t, vagyis a Maas és a Vogézek közé eső területet értették, Trier, Metz, Verdun, Toul és Nancy városokkal.

Alsó-L.-t (Hennegan, Brabant, Namur, Lüttich és Luxemburg területek) számos dinasztia birtokolta, kik közt, a Löwen grófokon (1190 óta Brabant hercegei) kívűl a Limburg grófok is viselték a L.-i hercegi címet. Miután a Brunótól kinevezett Frigyes herceg utódai 1033. kihaltak, Alsó-L. I. Gozelo herceg, mald 1047. Albrecht elzászi gróf tulajdona lett, kit a következő évben testvére Gerhard követett. Ez volt tulajdonképpen az egész L.-i dinasztia megalapítója, s midőnutolsó egyenes ivadéka, II. Károly 1431. meghalt, ennek leánya, Izabella, I. Anjou René, Nápoly címzetes királyának neje lett, ki Alsó-L.-t is megkapta vele; de 1473. Miklóssal már az Anjou-dinasztika is kihalt.

Felső-L. II. René (Renatus), a Vaudemont grófok (II. Károly unokájának és Jolánthának, Izabella leányának) ivadékáé lett, akit ezért az új L.-i dinasztia fejének tekintenek. Burgundiai Bátor Károly megtámadta Renét, elvette Nancyt (1475), de René a svájciakkal szövetkezve, 1477. megverte Bátor Károlyt, ki a csatában elesett. Halála után 1508. egyik fia, Jó Antal Felső-L.-t, a másik, Claudius, Normandiát, Picardiát, Flandriát és Hennegaut kapta s a Guise hercegi család törzsapja lőn. Jó Antalt 1544. fia, I. Ferenc követte, de ez már 1546. átadta a kormányt két éves fiának, III. Károlynak, akitől II. Henrik francia király elvette Metz, Toul és Verdun püspökségeket. IV. Károly alatt pedig, 1670. egész L. Franciaországé lett. Utódját, Károly Henriket, mivel a pápa szerint érvénytelen frigyből sarjadt, kizárták az örökösödésből, s csak a ryswijki békében (1697) kapta vissza Lipót a tartomány egy részét; utána 1729. Ferenc István (l. I. Ferenc ném.-róm. császár) következett, de a lengyel örökösödési háboruban (1733) Franciaország ismét elfoglalta L.-t, melyet csak a bécsi békében 1735. engedett át Szaniszló lengyel királynak, ki 1737. kezdett uralkodni. Ennek halála után 1766. Felső-L. ismét Franciaországé lett, mely azt 1871-ig a frankfurti békéig birta. Azóta Németországé.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is