Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lótetű... ----

Magyar Magyar Német Német
Lótetű... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lótetű

lótücsök, lóbogár (Gryllotalpa vulgaris, képét l. az Egyenesszárnyuak mellékletén), az egyenesszárnyuak rendjébe, a szökdelő tücsökfélék családjába tartozó rovarfaj. Háta barnás, hasa sárgásbarna szinü, feje kicsiny, szemei aprók, csápjai fonalasak. Rágó szájrészei hatalmasan ki vannak fejlődve. Rágói fekete hegyüek. Szárnyai külön nemüek; a mellsők kisebbek, bőrnemüek; a hátsók nagyobbak, hártyásak, áttetszők és a potrohnál sokkal hosszabbak. A potroh két farksertében végződik. Három pár lába közül az első pár igen instruktiv, például szolgál arra nézve, hogy az állat testrészei mint alkalmazkodnak az életmódhoz. Ugyanis hasonló kinézésü ez, mint a vakondoké, azaz erős, vaskos, lapos és a földi túrásra igen alkalmas. Hossza 33-44, a nőstényé 36,50 mm. Egész Európában honos és egyike a legvisszatetszőbb és legkárosabb rovaroknak. Különösen a homokos és televényes földet szereti, hol a növények gyökereit elrágja és igy tetemes károkat okozhat. Egyes buvárok azonban (Daday) növényi táplálkozásukat kétségbe vonják és azt mondják, hogy állati anyagokkal is táplálkoznak. Táplálékukat a puha kerti talajban sokszor 5-10 m. hosszúságban ásott földalatti lyukakból keresgélik össze. Roppant falánk állatok, fogságban egymást is megeszik. Május, junius hóban, párzás idejekor földalatti várukból kijönnek esténkint, szürkületkor és repülnek is. Repülésük az egyenes irányban tovalebegő szitakötőéhez hasonlítható. A nőstény petéit tyúktojás nagyságu fészeküregbe rakja. A peték száma 150-400 közt váltakozik. Az első évben háromszor vedlenek, azután mélyebbre vonulnak és nyugalomba helyezkedve áttelelnek. Tavasszal felébredve, újra vedlenek kétszer és igy ötszörös vedlés után, anélkül hogy bábbá alakulnának át, elérik teljes kifejlődésüket. Tehát nem tökéletes átalakulók. Május hóban esténkint a him mellső szárnyait gyorsan egymáshoz dörzsöli, miáltal elég tiszta, pirregő hang származik. Igen kártékony állat, azért szorgalmasan üldözendő. Természetes ellensége a vakond. Sokféle irtási módjuk közül legcélirányosabb a fészkek elpusztítása és az áttelelő rovarok összefogása.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is