Louisiana

(ejtsd: luiziana), az É.-amerikai Egyesült Államok egyike a Mexikói-öböl, Texas, Misszisszippi ésArkansas közt; 117 633 km² területtel, (1890) 1 118 587 lak., akik közt 50% szines. Partjainak hossza 735 km. Talajának ³/₅-e mindenütt a folyók mentén alluvium, míg a többi tercier képződmény. Csakis ezen részekben vannak dombok; itt van a prairie-vidék. L. magában foglalja a Misszisszippi egész deltáját; e folyó ellenében hatalmas gátak védik a földeket, míg a tenger felől a hullámoknak semmi sem állja útját. A Misszisszippi számos mellékágait bayousnak hivják; ezek közt a legnagyobbak a La-fourche, Macon és Tensas. Nagyobb folyó még a Gyöngy- (Pearl) folyó és a Red-river, amely szintén számos ágra oszlik, fölveszi a Washitat és miként parti folyók, nagy tóvá szélesül, mielőtt torkolnék. Az éghajlat már-már trópusi. New-Orleansban az évi középhőmérséklet 19,4°, a téli 11,8° és a nyári 26,5°, az évi esőmennyiség pedig 1563 mm. Főtermékei: a cukornád, a rizs és a pamut. Cukornádtermelés dolgában L. az Egyesült Államokban az első helyet foglalja el; az évi termés értékét 20-25 millió dollárra becsülik; a rizstermelés évenként több mint 100 000 t., a pamuttermelés 2,5 millió csomag, a kukoricáé 17 millió bushel. A nagy erdők a terület 59%-át borítják. Az állattenyésztés csak a praire-vidékeken tesz számot. A folyókban gyakoriak az alligatorok. A bányászat szolgáltat barna szenet, petroleumot, ként, sót. Az ipar kizárólag a nyers termékek primitiv feldolgozására szoritkozik, amennyiben azokat eladhatóvá teszi. A kereskedelem azonban igen élénk; középpontja New-Orleans. 1889. 1304 iskolába 67 313 fehér és 665 iskolába 43 601 szines gyermek járt. L. fel van osztva 59 county, helyesebben parishesre. Fővárosa Baton-Rouge (l. o.). 1876 óta minden 21 éves emberpolgár, ha egy éven át szakadatlanul az államban lakott. A kormányzót és a 36 tagu szenátust és a 101 tagu képviselőházat 2 évre választják, a kongresszusra L. 6 tagot küld. Alegfőbb birákat a kormányzó nevezi ki a szenátus által kijelölt férfiakból.

A jelenlegi L. állam csak csekély részét alkotja annak, ami azelőtt L. volt, mert annak területe 3 512 000 km²-t foglalt magában. A régi L. első gyarmatosai franciák voltak. 1712. Crozat francia kereskedő e területre nézve kizárólagos kereskedelmi szabadalmat nyert, amelyet 1717. eladott Lawnak (l. o.), aki 1720. megalkotta a Misszisszippi-társulatot, amely csakhamar tönkre ment. A San-Ildenfonsói szerződésben 1762. Franciaország aé Misszisszippitól Ny-ra fekvő részt Spanyolországnak, a K-re fekvőrészt pedig Angliának engedte át, de Spanyolország 1880. a maga részét visszaadta Franciaországnak. 1803. Napoleon a francia birtokokat 15 millió dollárért eladta az Egyesült Államoknak, amelyek 1804. territoriummá, 1812. pedig állammá tették. A polgárháboruban L. a konfederáltak pártjára állott. Mai alkotmánya 1876-ból való. V. ö. Gayarré, Hist. of L. (1885); Thompson, Story of L. (1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon