Louvain

(Löwen, Leuven), város és járási székhely Brabant belga tartományban, 24 km.-nyire Brüsszeltől, a Dyle hajózható csatorna és vasút mellett, (1890) 40 624 lak., sörgyártással, csipke-, kalapkészítéssel, bőrcserzéssel és jelentékeny malomiparral. Egyeteme, amelyet 1426. Brabanti IV. János alapított és amely az egykori posztócsarnokban van elhelyezve, a XVI. században Európa leglátogatottabb egyetemei közé tartozott, mintegy 6000 hallgatóval; különösen hiressé tette orvosi fakultását Vesale André; tanárai közt volt a későbbi VI. Adorján pápa, tanítványai közt V. Károly. A francia forradalom korában beszüntették, 1817. Vilmos hollandiai király helyreállította. 1830. újra beszüntették, de 1837. újra fölállították. A brüsszelivel szemben a kat. egyetem címét viseli. Vele összeköttetésben van egy politechnikumi és gazdasági főiskola is. 1893. tanárainak száma 83 és hallgatóié 1630 volt. Messziről tekintve számos templomtornyával és tornyos épületeivel a nagy város képét nyujtja, de belsejében sok az üres tér, rét és szántó. Legszebb épületei: a városháza (képét l. az Építészet XVI. mellékletén), a falakat egészen eltakaró számos, igen szép faragvánnyal, amelyet 1448-63-ig építettek és 1842. restauráltak; a szt. Péter-templom, remek tabernakulummal; a szt. Gertrud-templom, gyönyörü faragványokkal; végüla fegyház. Bár a mai város fölötti dombon már régebben állott egy erősség, a történelem csak 892. tesz róla említést, midőn Arnulf király ott a normannokat kemény ütközetben megverte. 100 évvel későbben Lambert, Brüsszel ura, ide tette át székhelyét, ami a várost csakhamar fölvirágoztatta. A XIV. sz.-ban 100 000 volt a lakosa és különböző egyéb iparágakon kívűl egyedül a posztószövés 30-40 000 embert foglalkoztatott. Belső villongások azonban a jólétnek véget vetettek és a posztószövők Angolországba vándoroltak. A franciák 1710. és 1792. foglalták el; ezek uralma alatt 1814-ig Dyle départementnak volt székhelye. V. ö. Piot, Hist. de L. (1859); Reusens, Documents relatifs á l"hist. de l"université de L. (1886-90); Van der Linden, Hist. de la const. de la ville de L. au moyen-âge (1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon