Louvre
(ejtsd: lúvr), 1793 óta Páris legnagyobb muzeuma, a Szajna
jobbpartján, a Capetingek korában királyi vadászház és vár volt. V. Károly gót
stilben átépíttette. I. Ferenc és II. Henrik pedig Pierre Lescot által gyönyörű
renaissance királyi várat emeltetett belőle. Medici Katalin székhelyéül
választotta és kibővítette, IV. Henrik pedig közbe eső épületekkel, a
tulleriákkal is összekötötte. Ez a régi L., melyhez XIV. lajos az új L.-t
csatolta, ugy hogy az épület négy szárnya a palota udvarát négyzet alakban
zárja be. Midőn a királyok Versaillesbe költözte, a L.-ban a király
hivatalnokai, majd tudósok és művészek laktak. I. napoleon 1805. megbizta
Percier és fontaine építészeket, hogy a L.-t kijavítsák és kiépítsék; a
restauráció és Lajos Fülöp korában azonban elhanyagolták s csak III. Napoleon
(1852) fogott hozzá az újraépítéshez, mellyel Visconti és Leufel építészek el
is készültek, ugy hogy a L. és a tuileriák egy óriási palotává tömörültek,
melyben az udvartartás, a miniszteriumok, a muzeum, a képtár, kertek, katonai
dísztér, lovagló iskola stb. elfértek. Most már a Tuileriák leégése után, 1871
óta, a pénzügyminiszteriumon kívűl csak a muzeum van a L.-ban.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|