Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
lovasság cavalry
lovasság horse
lovassági l... trooper

Magyar Magyar Német Német
Lovasság... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lovasság

(franc. cavalerie), főleg lóháton, szálfegyverekkel (kard, dsida stb.) és csak kivételesen gyalog, lövőfegyverekkel harcoló csapatok teszik a hadseregek L.-át, melynek főfeladatai: 1. a vezéreknek az ellenség hadmozdulatairól megbizható hireket szerezni és beküldeni s viszont meggátolni azt, hogy az ellenség L.-a saját hadseregünk hadmozdulatait és elhelyezési viszonyait kikémlelhesse; 2. az ellenséges hadseregnek a hadászati alapjával való összeköttetéseit (vasutakat, utakat, hidakat, telegráfvonalakat stb.) lehetőleg hasznavehetetlenné tenni, az ellenséges hadsereg mögött levő raktárakat megsemmisíteni s ha mindezt végre nem is hajthatja, legalább az ellenséget arra kényszeríteni, hogy összeköttetéseinek biztosítására tekintélyes hadierőket hagyjon hátra s ezzel a csatatéren megjelenhető hadierejét gyengítse; 3. acsatatéren a harc alatt a saját hadseregének szárnyait megkerültetések ellen biztosítani s lehetőleg az ellenséges harcvonal mögé kerülve, ott félelmet, rendetlenséget és zürzavart idézni elő; 4. a csata befejezésekor a L. feladata merész rohamokkal a már megingatott ellenséget megfutásra kényszeríteni s a futó ellenség erélyes és tartós üldözése által lehetőleg sok hadifoglyot ejteni és hadizsákmányt elfoglalni; 5. a futó ellenség gyülekezését s ujból harcra való rendezését lehetőleg késleltetni, végre 6. vesztett csata után az ellenség L.-át feltartóztatni, hogy az seregünket ne üldözhesse s hátrálásukat futássá ne változtathassa.

A lovas főharceszköze a ló, mely a szabad ég alatti táborozás viszontagságai ellen edzett, nagy távolságoknak egy huzamban való áthaladására szoktatva s akként kitanítva (idomítva) legyen, hogy a lovas akaratát mindig megértse s a lovasnak feltétlenül engedelmeskedjen. Mindezen követeléseknek általában csakis oly lovak felelhetnek meg, melyek csikókoruktól kezdve lehetőleg sokat a szabadban, változó, azaz dombos-völgyes, árkokkal átszeldelt vidéken neveltettek, s ugy tápláltattak, hogy főleg a csontváz megerősödjék s az izmok jól kifejlődjenek. A lünak magassága helyes arányban kell hogy legyen a lovaskatona súlyával; a mi L.-unknál egy huszárló, ha a lovas középnagyságu ember, háboru alatt mintegy 135-140 kg.-mal van megterhelve. A katonai ló továbbá ne legyen igen fiatal vagy igen vén, azaz 5 évnél ne legyen fiatalabb és 12 évnél ne legyen öregebb. A lovaskatona főfegyvere a kard (némely hadseregben, mint p. most a franciáknál és németeknél a dsida); mellékfegyverül használja a revolvert s a gyalog vívandó harcok alatt a karabélyt (l. o.).

A lovasezredek többnyire 4-6 lovasszázadból állíttatnak össze. A vezénylés valamint a felügyelés könnyebbítése végett 2-3 század egy-egy törzstiszt (v. rangidősebb százados) alá rendelve képez egy-egy lovasosztályt (össze nem tévesztendő a lovassági had-osztállyal!); 10-12 lovasszázadból szerveznek egy lovas-dandárt és 20-24 lovasszázadból, tüzérségből és az önálló hadműködés alatt szükséges seregintézetekből állítják össze a lovassági hadosztályokat. Lovassági hadtesteket csak kivételesen s ekkor is csak bizonyos hadi célok kivívására ideiglenesen állítanak össze. Lóháton a L. mindig támad, gyalog csakis védőharcot ví. Ellenséges L.-ot és gyalogságot a L. zárkózva (sorban és rendben), az ellenség tüzelő lövegeit pedig rajokra szétoszolva támadja meg. Hogy vmely hadsereg harcosainak hányad részéből szervezzenek L.-ot, az főleg ama hadszinhelyek sajátságaitól függ, melyeken az illető hadsereg valószinüen hadjáratok viselésére hivatva lesz; a L. számerejének meghatározásánál különben még tekintetbe veendő a belföldön rendelkezésre álló katonai szolgálatra alkalmas lovak száma is, mert a külföldön való lóbevásárlás csakis béke idején lehetséges; háboruban ezt csakis szövetséges államokban lehetne tenni (ha ugyan ott fölös számu lovak állanak rendelkezésre, ami háboru idején nem igen valószinü), mert a nemzetközi jog tételei szerint neutrális államokból katonai szolgálatra alkalmas lovakat nem szabad a hadviselő felek országaiba szállítani.

A cs. és kir. közös hadsereg L.-a 42 ezredből áll, melyek mindannyian egyenlően vannak felfegyverezve és lovasítva és csakis nemzetiségüknek megfelelő egyenruházatuk szerint huszár-, dragonyos- és ulánus-ezredeknek neveztetnek. Jelenleg van 16 huszár-, 15 dragonyos- és 11 ulánus-ezred. Békében minden ezred áll: az ezredtörzsből, 6 lovasszázadból, melyek 2 lovasosztályt képeznek, 1 utászszakaszból és 1 pótkeretből. Mozgósításkor minden ezrednél még 1 törzslovas-szakaszt, 1 táviró-járőrt (2 altiszt és 2 lovas), 1 második törzsszakaszt, 1 pótszázadot és 1 tartalékszázadot állítanak fel. Az ellenség ellen vonuló lovasszázadhoz tartozik összesen 171 ember, 150 kincstáriés 11 a tisztek magántulajdonát képező ló. Tapasztalás szerint a hadjárat alatt a harcra alkalmazható lovak száma igen rövid idő alatt annyira leapad, hogy az első nagy csatára alovasszázadok átlagos erejét legfeljebb 120 lovas harcosra becsülhetjük (ily arányban apadt le 1870. a német L. harcosainak létszáma a hadműködések első kétheti folyama alatt). A honvéd-L.-ot l. Honvédség. A cs. k. Landwehr-L. háboru esetén 39 lovasszázadot állít fel. Háboru esetén tehát 391 tábori, 42 tartalék-, 92 törzsszázad és 58 L.-i utászszakasz képezi hadseregünk mozgósítható L.-át, ide nem számítva a hadjárat alatt folytonosan a veszteségek pótlására embereket és lovakat kiképző pótszázadokat. Háboruban két-két lovasezredből egy-egy lovasdandárt és két-két lovasdandárból, meg egy lovagló ütegosztályból egy-egy lovas-hadosztályt képeznek, melyhez még 1-2 vadászzászlóaljt is osztanak be. Ezenkivül a L.-tól minden gyalog-hadosztályhoz 3-4 lovasszázadot és 1 lovas-törzsszakaszt osztanak be. A L. tartalék-századai háboruban főleg a működő hadsereghez vezető közlekedések biztosítására alkalmaztatnak és a várak ésnagy városok helyőrségeihez osztatnak be. L. még Huszárok.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is