Lovassy

1. László, a szabadságharcot megelőző idők politikai vértanuja, szül. Nagyszalontán 1815-ben, megh. u. o. 1892 jan. 6. Atyja, István, Bihar vármegye táblabirája, anyja Illésy Örzse, a hires kunkapitányi családból. Az al- és jogi tanfolyamot Debrecenben, Késmárkon és Nagyváradon fejezte be. Mint 20 éves ifju Pozsonyba ment országgyülésigyakornoknak s itt egész hévvel belevegyült e kor politikai mozgalmaiba, az 1832-36. országgyülés megnyitásakor pedig Szemere Bertalannal, Vukovich Sebővel és másokkal Pozsonyban egy Társalkodási egyesületet alapított, mely őt választotta elnökéül s mint ilyen ő fogalmazta azt az üdvözlő iratot, melyet az országgyülési ifjuság Wesselényihez küldött s a Wesselényi mellett Pesten rendezett tüntetésnél ő szónokolt. A kormány rossz szemmel nézte e demonstrációkat és L.-t 1836 máj. 30-ántöbb társával elfogatta s tiz évi várfogságra itélte, melyet Spielbergben (Morvaország) kellett volna eltölteni. 1840. az országgyülés kegyelmet eszközölt ki számára, de a kegyelem már őrült elmével találta a foglyot s a magyar kormány 600 frtnyi kegydíjával ily állapotban élt.V. ö. Móricz P., Néhány irat a L. László ellen folytatott pörből (Budapest 1891); Vasárnapi Ujság 1872. évf. 629; 1892. évf. 34-37.

2. L. Sándor, ornitológus és a természetrajz gazdasági irányának művelője, szül. Abonyban (Pest) 1855 okt. 28. Miután középiskolai tanulmányait Baján, Debrecenben és Székesfehérvárt elvégezte, a debreceni gazdasági felsőbb tanintézetbe lépett, melynek elvégzése után a budapesti egyetemen és műegyetemen tanult. Egyetemi tanulmányainak befejezése után középiskolai tanári képesítést nyert. Ugyancsak a budapesti egyetem avatta a természetrajzi szakok doktorává. Tanulmányainak végzése után a közoktatásügyi miniszter a nagyrőcei (Gömör) polgári iskolához osztotta be, ahol 1876-89-ig működött. 1889-től maig (1895) a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézetben a természetrajzi szakok rendes tanára. 1874-től kezdve számos kisebb-nagyobb dolgozatot irt a különböző természettudományi folyóiratokba, gazdasági szaklapokba és a keszthelyi gazdasági tanintézet Évkönyveibe. Nagyrőcei tanárkodása alatt irta meg önálló dolgozatai alapján Murányvölgy földrajzát (Budapest 1884). A magyar tud. akadémia megbizásából hazánk madártanilag fontos területeit tanulmányozza s az akadémia közleményeiben részben le is irta. A földrajzi társulat Balaton-bizottságának felhivására megirta a Balaton madárvilágának rendes jelenségeit, mely a bizottság munkálataiban fog megjelenni. A magyar kir. természettudományi társulat megbizásából Magyarország ragadozó madarainak monográfiáját készíti; e társulat által kiirt állattani pályázaton egy ízben a saskeselyű magánrajzával 300 forintos díjat nyert. A magyar orvosok és természetvizsgálók által hirdetett pályázaton Gazdasági állattanának sikerült tervezete alapján a kitűzött 100 drb aranyat neki itélték oda. Mint a magyarországi madártojások ismeretében első specialistánk, ő bizatott meg az 18891. évi II. nemzetközi ornitológiai kongresszuson bemutatott szakkiállítás tojás- és fészektani részének szervezésével, melyet a kongresszus által kiadott külön füzetben is ismertetett (Az ornitológiaikiállítás magyarországi tojás- és fészekgyűjteményének katalógusa) (Budapest 1891). 1892 óta szerkeszti a Keszthelyi Hirlap c. társadalmi és közgazdasági lapot. 1894 óta a magyar ornitológiai központnak miniszterileg kinevezett levelező tagja.

Forrás: Pallas Nagylexikon