Lozére

Lozére département Franciaország D-i részében Haute-Loire, Cantal, Ardéche, Gard és Aveyron között, 5170 km² területtel, (1891) 135 527, 1 km²-re 26 lak. Rajta 3 részt lehet megkülönböztetni; ezek a Cevennek, a hegyvidék (Montagne) és a fennsíkok (a Causses). A Cevennek L. nevű része a D-i felét foglalja el. A hegyvidéket a département közepén, a Margeride nevű dombos, gránittalajú és nagyobb részt csak legelőül szolgáló emelkedések és a vulkáni Aubrac-hegyek alkotják. A kopár mészkő-fennsíkok - Causses - között a legnagyobbak a Sauveterrei és a Méjeani. Ezen magas, csupa hegyekkel takart départementek 437 patakja a Gironde, a Loire és a Rhöne vízkörnyékéhez tartozik. A legnagyobb részt a Tarn és Lot a Garonneba, egy másik részt az Allier a Loireba és a többit a Chassezac, céze és a Gardonok a Rhöneba viszik. L. Franciaország leghidegebb départementjai közé tartozik., D-en és DK-en azonban már jóval melegebb. Az évi esőmennyiség némely helyen 1890 mm. A talaj L.-ben kevésbé termékeny. Nagy szerepet játszik a lakosság élelmezésében a gesztenye, amiből az évi átlagos termés 120 000 hl. A selyemhernyó tenyésztése több mint 100 000 kg. gubót, a méhtenyésztés pedig 38 000 kg. mézet szolgáltat évenkint. A bányászat legfontosabb termékei az ezüst és ólom: Villefort, Vialas és Ispagnac a legjelentékenyebb bányák. Ásványvízforrások vannak Bagnol-les-Bainsben, Chaldetteben és Quézachban. Az ipar nem jelentékeny. A département 3 járásra oszlik; ezek: Mende, Florac és Marvjols. Székhelye Mende. L.-t 1790. csaknem egészen Gévaudanból, továbbá Uzés és Alais püspökség több községéből alakították. V. ö. Prouzel, Annales pour servir á l'histoire de Gévaudan (1843); Loanne, Géogr. de la L. (1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon