Lübeck

Szabad birodalmi és hanza-város és a német birodalom tagja; magában foglalja L. várost, Travemündét és 5 vidéki községet, amelyek mind részben a Keleti-tenger, Poroszország, Oldenburg és Mecklenburg közt, részben mint kis enklavék Lauenburgban, Holsteinban, Oldenburgban és Mecklenburg-Strelitzben vannak, összesen 298,7 km² területtel, (1890) 76 485 lak. Az egész területből, amelyet a Trave és mellékvizei, a Stecknitz és Wakenitz, öntöznek, 17 728 ha. szántó és kert, 2787 ha. rét, 700 ha. legelő és 4008 ha. erdő. Főtermékei: búza (2468 t.), rozs (5219 t.), zab (3217 t.), burgonya (9985 t.) és takarmány. Az állatállomány (1892) 3438 ló, 8236 szarvasmarha, 4007 juh, 7605 sertés és 1691 kecske. Az alkotmány régebben egészen arisztokratikus volt, amelyet csak 1669. sikerült a polgárságnak megdöntenie. Az érvényben levő alkotmány 1875-ből való; e szerint a szenátus és a polgárság együtt gyakorolják a legfőbb hatalmat. A szenátus 14 élethossziglan választott tagból áll; ezek közt 8 tudós (legalább 6 jogtudós) és 6 nem tudós (legalább 5 kereskedő). A szenátus elnökét annak tagjai 2-2 évre választják, aki ez idő alatt a polgármester címét viseli és aki előtt a polgárok hűségesküt tesznek. A szenátus elnöke nevezi ki a birákat, az államtisztviselők nagyobb részét, bűnügyekben ő gyakorolja a megkegyelmezés jogát, az államvagyon kezelésénél a felügyeleti jogot és a polgársággal együtt a törvényhozói hatalmat. A polgárságot 120 hat-hat évre választott tag képviseli. Ezek a maguk kebeléből 30 tagu választmányt küldenek ki, amely a szenátus javaslatairól előlegesen véleményt mond és kisebb ügyekben önállóan intézkedik. A legtöbb közigazgatási hatóság a polgárság képviselőiből áll, élükön a szenátus egy-egy tagjával. Az állam a német birodalmi szövetségtanácsba és a birodalmi gyülésbe 1-1 tagot küld. 1894. a bevételek és kiadások 4 524 378 márkára volt előirányozva; az államadósság pedig 1893. 9 322 620 márkát tesz ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon