Lübeck

Város 15 km.-nyire a Keleti-tengertől a Trave és vasút mellett, az É. sz. 53° 52´ s a K. h. 10° 41´ alatt, (189) 63 59 lak., akik közül 36 834 a belvárosban lakik; gép- és vaspléheszközgyártással, sör-, konzerv-, számos szivar- és hajógyárral, halfüstölőkkel. Jelentékeny a kereskedelme, különösen a Keleti-tenger mellékén fekvő helyekkel, amelyeknek nagyobbjaival rendes hajóösszeköttetésben áll. Mióta a Travét kimélyítették, a nagyobb tengeri hajók a város faláig juthatnak. 1893. 2334 tengeri hajó érkezett meg 473 346 t. tartalommal, köztük 1426 gőzös 396 319 t. tartalommal. A magas tornyok, az erős kapuk a késői gót és renaissance ízlésben épült házak régi fényéről még most is tanuságot tesznek. Jelentékenyebb épületei: a piacon, amelyen egy 15 m. magas, 1873. fölállított kút van, Oroszlán Henrik, II. Adolf, I. és II. Frigyes szobraival, a városháza, amelynek legrégibb részei 1444-ből valók, az audencia-teremmel és a hadi szobával, amelyet fafaragványok ékesítenek; a városháza közelében van a 12 m. hosszu és 57 m. széles, háromhajós Mária-templom (1276-1304) a széplevélkápolnával, Overbecknek (Búcsu az Úr holttestétől), Jan Mostaert (Krisztus születése) festményével és egy firenzei mestertől való üvegfestménnyel; továbbá a székesegyház szép portaléval, Memling egy oltárképével és néhány püspök síremlékével; az Egidius-templom; a Katalin-templom, amely most muzeumi célokra szolgál; a Jakobi-templom a XV. sz.-ból való oltárszekrénnyel. A régi kapuk közül a legérdekesebb a Burgthor, amelynél 1806 nov. 6. Blücher elkeseredett küzdelmet folytatott a franciákkal. L. gazdag olyan jótékonysági intézetekben, amelyeket a polgárság érdekében alapítottak; van még a különféle nép- és középiskolákon kivül hajós- és iparosiskolája, történelmi és földrajzi társulata, műbarátok egyesülete, népkönyvtára és L.-i régi tárgyak gyüjteménye. 1143-ban a Trave mellett a vendektől szétrombolt régibb város helyén II. Holsteini Adolf a Schauenburg-családból alapította L.-et. Ez nemsokára Oroszlán Henrik birtokába ment át, akinek pártfogása mellett gyorsan emelkedett és 1226. már birodalmi szabad várossá lett; 1227. a holsteiniak szövetségében a Bornhöved mellett vívott csatában megtörte a dánoknak szárazföldi, 1234. a travemündei tengeri ütközetben pedig tengerészeti erejüket is. Virágzó kereskedelme összeköttetésbe hozta É.-Németország egyéb városaival is és igy megalakította a hanzát, amelynek a XIV. sz. óta körültekintő vezetője volt. A kalmári unió fölbomlása, a három északi hatalmasság megerősödése és a kereskedelemnek Anglia és Hollandia felé való irányítása a hanza és L. hatalmát is gyengítette. Wullenwever Jürgen megkisérlette ugyan a skandináv birodalmak fölött egy demokratikus uralom megalapítását (1531-35), de sikertelenül és igy L. ereje tovább hanyatlott. 1806 nov. 5. Blücher ide menekült, de már másnap kénytelen volt a franciák elől tovább menekülni. 1810. L.-et a francia birodalomba kebelezték be. 1813., midőn egy orosz csapat közeledésére a franciák elhagyták, ez utóbbiak ellen fegyvert fogott, amiért még ugyanazon évben keserüen kellett lakolnia és végleg 1813 dec. 5. szabadult föl. 1866 jul. 2. az északnémet szövetséghez csatlakozott.

Forrás: Pallas Nagylexikon