Lubló

1. Ó-L. (Alt-Lublau), nagyközség (azelőtt rendezett tanácsu város) Szepes vmegye ó-lublói j.-ban, a Poprád folyó mellett, (1891) 2121 tót és német lakossal; a járási szolgabirói hivatal széke, járásbiróággal és adóhivatallal; van itt takarékpénztár, két bőrgyár, Wein Károly késmárki damaszt- és vászongyárának fiókja, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. A községtől É-ra félórányira a lublói vár romjai vannak. A vár alapításának idejét nem ismerjük, de III. Endre király idejében már állott. 1412. a szepesi XIII várossal együtt a vár és az uradalom is zálogba került Lengyelországhoz. Ettől kezdve a lengyel királyok kormányzó tisztviselőjének, a starosta-nak székhelye állandóan Lublóvár, mint ilyen részt vesz Lengyelország történetében. 1763. Ponjatovsky Szaniszló lengyel király a várat és uradalmát öccsének Kázmérnak adta. Ennek birtokában találta a várat Lengyelországnak 1772. történt első felosztása, 1412-től 1772-ig volt Lublóvár az elzálogosított magyar részek kormányzóságának székhelye, ahol kezdetben a csak kormányzó kapitányok, majd a tulajdonos Lubomirszkyak laktak. 1772 nov. 10. gróf Csáky János mint kir. biztos, végrehajtva a szepesi részek visszafoglalását, az uradalom lakóinak hűségesküjét Lublóvárban vette át. A 160 éven át idegen uralom alatt állott vár ekkor még védelemre képes állapotban került vissza a magyar koronához. Mig L., Podolin és Grézda városok a XIII szepesi várral egy kerületté egyesíttettek, Lublóvár a hozzá tartozott 13 községgel a XVI városi kerülettől és a vármegyétől egyaránt független kamarai uradalommá lett. Igy volt ez 1827-ig, amikor I. Ferenc király az uradalmat feloszlatva, az egyes községeket mixta donatio címén eladogatta. Lublóvár Hobgart községgel Raiss György szepesvármegyei táblabiró birtokába ment át, kinek utódai ma birják a «lublóvári» előnevet. Raissék legújabban eladták a várat Zamojszky András lengyel grófnak és nejének szül. Bourbon hercegnőnek, akiknek birtokában van az ma is. A vár részben még lakható állapotban van, de az új birtokosok a vár aljában levő külön kastélyt használják lakóhelyül.

2. Uj-L. (Neu-Lublau), kisközség u. o., (1891) 1028 tót lakossal, vashámorral. Határában fekszik Lublófürdő, 556 m. magasságban, gyönyörü fenyveserdők közepett; a fürdő Szepes vármegye legszebb fürdői közé tartozik, melynek égvényes vasas savanyuvizét vérhiányon alapuló női bajok ellen nagy sikerrel alkalmazzák. A fürdőben több nyaralóban 120 lakószoba és 30 fürdőszoba van; a fürdő berendezése teljesen modern s minden igényt kielégíthet. A fürdő parkja nagy kiterjedésü szép fenyves. Tulajdonosa Probstner Arthur.

Forrás: Pallas Nagylexikon