Lubrich
Ágost (garamszeghy), pedagogus, egyetemi tanár, szül.
Besztercebányán 1825 dec. 28. Losoncon az elemi iskolát, Rozsnyón a gimnáziumi
tanfolyamot végezve, egy évet mint kat. papjelölt töltött a pesti
szemináriumban. A papi pályától azonban visszavonult s a tanítói pályára akart
előkészülni, járt a pesti kir. tanítóképzőbe s a képesítő vizsgálat kiállása
után Mutschenbacher Alajos nevelőintézetében két évig tanított középiskolai s
bölcseleti tárgyakat. 1848. az első magyar minisztérium által a szegedi
tanítóképző intézethez neveztetett ki rendes tanárnak. Szegeden Menyhárt
Ágoston tanártársában s Csaplár Benedek kegyesrendi tanárban hű tanácsadókra
talált. Első irodalmi kisérletét 1857. a Magyar Sajtó tácájában tette közzé
Tanuság Cant? Caesar világtörténelméből címen. 1855. a képzőintézetek magyar
tanárait az akkori kormány elbocsátotta, őt is hasonló sors érvén, a
kecskemétiek alreáliskolájuk igazgatójává tették. A kecskeméti reáliskola
feloszlatásakor 1861. a besztercebányai gimnáziumhoz került rendes tanárnak,
honnan ismét egyév mulva Pozsonyba tétetvén át, 1863. a történelemből tanári
képesítést szerzett. Pozsonyi életet döntő befolyással volt arra, hogy egészen
a nevelési irodalomnak szentelje erejét. Pár napra a pozsonyi csata után
Neveléstudománya megirásához fogott s azt másfél év alatt bevégezte. Szerzőjét
e mű 1870. a budapesti egyetem pedagogiai tanszékéra emelte s 1871. az
akadémiai 200 arany nagy jutalmat és levelező tagságot érdemelte ki számára. A
Neveléstant követte a Neveléstörténelem (Budapest 1864-77). Más munkái: Herbart
bölcsészeti rendszerének alaptévedéseit kimutató szemelvények (u. o. 1875); A
középtanodai tanárok paedagogiai kiképzéséről (u. o. Akad. 1871);
Természetbölcselet (VI. köt., u. o. 1893).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|