Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
lucerna alfalfa

Magyar Magyar Német Német
lucerna Luzerne (e)...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lucerna

(növ., csigacső, csigasárkerep, Medicago Tourn.), vitorlásvirágu fű, nagyritkán cserje, mintegy 40 (hazánkban 16) faja az óvilágban, kiváltképen a mediterrán vidéken terem. Levele háromágu, virága kék, lila vagy sárga gömb- vagy fürtszerü csoportban, hüvelye spirálisan v. csiga módjára csavarodik, vagy sarlóforma. A tüskés magvuak gyapjuval vagy mással könnyen széthurcolódnak. leghasználatosabb a M. sativa L. (német lóhere, kék vagy örökös lóhere, burgundi széna, magyar lucerna) többnyári, egész méter magas fű, szára meglehetős kopasz, levele kissé szőrös, kéklila- vagy kékesfehér virága hosszas füzérré csoportosul, hüvelye lesimulószőrü, 2-3 csavarodása van. Hazája Ny.-Ázsiának mérsékelt vidéke, most mindenfelé vetik (lucernás), gyakran elvadul. Közép-Európában 5-6 évig, déli Franciaországban 10-15 esztendeig is elél s 3-6-szor lehet évenkint kaszálni. A M. varia Martyn (M. media Pers., homoki L., M. falcato-sativa Rchb.) tulajdonképen az előbbi meg a következő fajvegyüléke, virága eleinte sárgás, azután mocskos zld, végre szennyeskék vagy kékesfehér. Hüvelyének csak 3/4-2 csavarulata van, különben az előbbihez hasonló. A M. falcata L. (sarlós vagy svéd L., sárkerep) szára ágas, felemelkedő v. heverő, virágzata rövidfürtü, sárga, hüvelye sarlóforma. Az aprófejü L. (M. lupulina L.) 1-2 nyári, heverő vagy felemelkedő, levélkéje fordított tojásdad; virágzata apró sárga gömb. Réten és mezőn, útfélen terem. Futó homokra a M. minima Desr. apró fű alkalmatos. L.-magot (M. sativa, M. media) leginkább Franciaország D-i részén és Olaszországban termesztenek; a M. lupulináét leginkább Sziléziából kapni. A M. arborea L. (fás L., kecskezanót) 0,65-1 m. magas. A L.-val a görögök Mediában a persa háboru alkalmával ismerkedtek meg. Kr. e. 150-50 közt jutott Olaszországba, 100 esztendőre ismét Spanyolországba. A rómaiak hazájáról Medicának nevezték és mint kitünő takarmányt dicsérték. Spanyolországból a L. körülbelül a XV. sz.-ban jutott Franciaországba, s 1565. Belgiumba. A provenceiek (Provence) Olaszországból kapták és egy olasz községről Klauserne-nek nevezték. Ebből lett a Lucerne vagy L. Ez a név azonban csak a mult század közepe táján támadt, előbb burgundi szénának vagy olasz lóherének nevezték. 1570. jutott Németországba. Ezután Amerikába is átvándorolt. Hazánkban több délvidéki L.-faj terem, p. a M. Orbiculalis All. vagy csodaborsó, a M. scutellata All. vagy csigaborsó.

A L. legbecsesebb takarmánynövényeink egyike, mely megfelelő viszonyok között nemcak nagyon bő terméseket, hanem egyúttal nagyon tápláló takarmányt is szolgáltat. Termelésének fő feltételei szelid éghajlat, mélyrétegü, erőteljes, mész- és televénytartalmas középkötöttségü talaj. A L. 5-10 és több évig is megmaradhat egy helyen s azért nem célszerü ezt a növényt a vetésforgóba beilleszteni, hanem inkább vagy forgón kivül álló földeken vagy a forgókból ideiglenesen kiszakított mellékszakaszokon elhelyezni. Legjobb előveteménye a mély mívelésben és trágyázásban részesült kapásnövény, mely után a L. tavaszkor vagy tisztán vagy védőnövénnyel vettetik el; védőnövényül legalkalmasabb az árpa, de zab s zabos-bükköny közé is vetik. Védnövénnyel való vetésnél először ezt, aztán a L.-t vetik el. Vetése korán tavaszkor történik s a L.-nál is legjobbnak a sorvetés bizonyult, 12 cm.-nyi sortávolra, mely esetben kataszteri holdankint 10-15, ellenben szórva vetésnél 12-17 kg. magra van szükség. A vetőmag megválasztásánál kiváló gondunk legyen arra, hogy tiszta, arankamentes s megfelelő, legalább 75%-nyi csirázó képességü legyen.

[ÁBRA] A lucerna virágzó és termő ága, B egy virág, C az egyfarkás him, B a termő, még csavarodatlanul, E-nél csvarodva, F és G a gyümölcs, amaz felülről, emez alulról, H a mag, I ennek hosszmetszete

A mag tisztaságának megbirálásánál különösen figyelembe veendő, hogy a L.-magot hozzá hasonló, de értéktelen magvakkal, főképen a somkóró (Melilotus officinalis) magvával hamisítják. Hosszabb ideig használandó L. minden tavasszal megfogasolandó s időközönkint felültrágyázandó, mely célra hígított ganajlé, komposzt és érett istállótrágya alkalmas. Az esetleg mutatkozó arankafoltok idejében kiirtandók. (L. Arankairtás.) A L. évenkint 4-5 kaszálást ad. Kataszteri holdankinti szénatermése 25-50 q között váltakozik. Hazánkban a magtermelés is fontos szerepet játszik, minthogy a magyar L.-mag az elsőrendünek elismert francia maggal vetekedik. Magnak rendesen a második kaszálást hagyják s ezt akkor takarítják le, amikor a hüvelyek nagyobb része megbarnul s a mag is barnás szint ölt. A kellően megszárított maglucerna közönséges cséplőgépen csépelhető ki s kataszteri holdjáról 3-6 q tiszta mag nyerhető. A L. betegségeit l. Herefélék.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is