Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ludány... ----

Magyar Magyar Német Német
Ludány... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ludány

nemzetsége Kézai szerint cseh eredetü. A beköltözésnek még Péter király idejében kellett történnie, mert IV. Béla szerint már ekkor övék volt Turóc földje, melytől ez a «bitorló» király fosztotta meg ősét, Bohmát s rokonait. II. András azonban 1217. megösmerkedvén a Szentföldön a lengyel király seregében harcoló L. Bohmával, őt «mint hazáján kivül tévelygő juhot» nemcsak visszahozta Magyarországba, hanem Turóc földjét is visszaadta neki; IV. Béla azonban az időközben benépesített Turóc helyett, melyből várispánságot alkotott, Nyitrában Ludánnyal együtt 19 helységet adott a nemzetségnek. A tatárjáráskor a nemzetségnek 36 tagja vérzett el a hazáért. Károly Róbert király azonban sok birtoktól megfosztotta a nemzetséget, mivel tagjai jobbadán Csák Mátéhoz csatlakoztak. A nemzetség fényét egyidőre Ludányi Tamás állította helyre, ki kolduló barátból egri püspök lett, ki azonban utóbb mindent elkövetett, hogy Zsigmond királyt megfossza a trónról s inkább odahagyta püspökségét s áldozatul dobta oda vagyonát, csakhogy ne kelljen meghajolnia a «zsarnok» előtt. Ezért vasfejünek nevezték. Testvérét, Lászlót azonban kegyelte Zsigmond s egyebek közt azt is megengedte neki, hogy Ludányban kővárat építsen. 1481 táján magvaszakadt a nemzetségnek, melynek a XIII. sz.-ban Nyitra és Trencsén vármegyében mintegy 26 birtoka volt. V. ö. Botka, l.-nemzetség (Századok, 1876, 671-679); Wertner, Nemzetségek (II. 168-171); Balássy F., Ludányi Tamás egri püspök (Budapest 1878).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is