Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Luden... ----

Magyar Magyar Német Német
Luden... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Luden

Henrik, német történetiró, szül. Loxstedtben (Bréma) 1780., megh. 1847 május 23. Tanulmányait Brémában és Göttingában végezte, azután Thomasius (1805) és Grotius Hugo (1806) életrajzait irta meg. 1806-ban rendkivüli tanárnak hivták meg Jenába, 1810-ban pedig rendes tanár lett. 1820. képviselőnek választották s azóta 1832-ig Weimar-Eisenach nagyhercegség rendi gyülésének egyik legbuzgóbb tagja volt. Művei közül megemlítendők: Temple Vilmos életrajza (1808); Kleine Aufsätze meist historischen Inhalts (Göttinga 1808, 2 köt.); Ansichten des Rheinbundes (u. o. 1808, 2. kiad. 1809); Einige Worte über das Studium der vaterländischen Geschichte (Jena 1809, új kiad. 1828); Handbuch der Staatsweisheitslehre oder der Politik (u. o. 1811); Handbuch der allgemeinen Geschichte der Völker und Staaten des Altertums (u. o. 1814, 3. kiad. 1824); Allgemeine Geschichte der Völker und Staaten des Mittelalters (u. o. 1821-22, 2 kötet, 2 kiad. 1824); Nemesis, Zeitschrift für Politik und geschichte (Weimar 1814-18, 12 kötet); Allgemeines Staatsverfassungsarchiv (u. o. 1816. 3 köt.); Geschichte des deutschen Volkes (Gotha 1825-37, 12 köt.). Ez főműve, mely azonban csak 1237-ig terjed és mai nap természetesen már elavult. Megemlítendők még: Geschichte der Teutschen (u. o. 1842-43, 3 köt.), továbbá a jenai irodalmi értesítő részére irott birálatai és irodalmi hagyatéka, mely Rückblicke in mein Leben (Jena 1847) c. alatt jelent meg. V. ö. Schäfer, Heinrich L., akademische Festrede (1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is