Ludovika-akadémia
(előbbi nevén Ludoviceum), honvédtisztképző katonai iskola,
melynek rendeltetése, hogy abban a hadköteles korba még be nem lépett (14-17
éves) önkéntesen jelentkező ifjak tényleges állományu tisztekké kiképeztessenek
és hogy továbbá ténylegesen szolgáló honvédtisztek a hadtudományoknak a felsőbb
fokozatu szolgálattételnél igényelt ágaiban magukat tovább képezhessék. E
kétféle rendeltetésnek megfelelően a L.-ban két tanfolyam van: a tisztképző és
a felsőbb (tiszti) tanfolyam. A tisztképző tanfolyamnak 4 évfolyama van; évente
90 növendéket vesznek fel, ezek közül 34-et magánalapítványok kamataiból látnak
el; 10-et az állam költségén képezik ki; 23 növendéket egész fizetéses (600
frt), 23-at pedig félfizetéses (300 frt) helyre vesznek fel. A tanfolyamot
kellő eredménnyel végzett növendékek a magyar királyi honvédséghez
hadapródoknak soroztatnak be és csakis igen kitünő növendékek neveztetnek ki
már besorozásukkor hadnagyokká.
A L. fölállítását az 1808-ik évi országgyülés mondta ki.
Nevét Mária Ludovikáról, I. Ferenc magyar király harmadik nejétől nyerte, aki
koronázási tiszteletdíjából 50 000 forintot ajánlott föl építésére. Közadakozás
útján s egyes hazafiak alapítványából (ilyen Buttler János gróf 126 000
forintos alapítványa) tekintélyes összeg gyülvén össze, József nádor 1831-ben
tette le az épület alapkövét. A kormány mindent elkövetett arra nézve, hogy
létrejöttét megakadályozza, s az összegyült összeget más célokra fordítá. Az
1832-36. országgyülés nem engedte meg, hogy a tanítás nyelve a magyar legyen;
ugyanez ismétlődött a forradalom után következett időkben. Mostani szevezetét
az 1872. XVI. t. c. adta meg s ez új formában, mint magyar királyi honvédségi
L., 1872 nov. 21-én nyilt meg. V. ö. Láner Gy., A m. k. honvédségi L.,
különösen annak tényleges állománybeli tisztképző tanfolyama (Budapest 1888);
Szilágyi S., Rajzok a forradalom utáni időkből. Az első magyar katonai intézet
(u. o. 1876).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|