Lueger
Károly, bécsi ügyvéd és politikus, szül. Bécsben 1844 okt.
24. Jogot végzett és 1874. ügyvédi irodát nyitott. 1875. az akkoriban
befolyásos Mandl ügyvéd pártfogása mellett a Landstrasse kerületben a községi
tanácsba választották. 1876. pedig három évre került a városi tanácsba; de
nemsokára Felder polgármester viszályba keveredvén a demokrata párttal, a
községtanácsot feloszlatták és az új választásban L. és demokrata párthivei
elbuktak. 1878. azonban a Landstrassen újra megválasztották, még pedig
liberális programm alapján és ezóta állandóan a községtanács tagja. Eleintén az
u. n. «Egyesült Baloldal»-nak volt tagja, majd feje, és ebben az állásban a
községi közigazgatásba belopódzott visszaélések kinyomozásában lelte kedvét,
minek az lett a következménye, hogy Felder állásáról lemondott. Utóda, Newald
polgármester, nemsokára szintén beleunt tövises állásába (1882) és erre az
«Egyesült Baloldal» is felbomlott. L. most a demokrata párthoz csatlakozott és
az alpolgármesteri állásért folyamodott, de Prixszel szemben kisebbségben maradt.
1885. azonban L. kibuktatta Margarethen városrészben Steudelt és ugyanez a
kerület 1890. a birodalmi tanácsba is beválasztotta a népszerü demagogot. Ekkor
mint az «Egyesült Keresztények» antisemita programmjának hódolt, melynek
jeligéi a sokféle okból elégületlen és anyagi válsággal küszködő kisiparosok
soraiban, részben a Taaffe-kabinet hibájából, mind jobban és jobban tért
foglaltak. 1893. a városi tanácsba is beválasztották, melynek többsége azután
1895 május 14-én Bécs első alpolgármesterévé választotta. Midőn pedig a
szabadelvü Grübl polgármester e választás miatt állásáról lemondott, a kormány
a községi tanácsot (több meddő eredménytelen választás után) május 30-án
feloszlatta és Friebeis tisztviselőt bizta meg az adminisztráció ideiglenes
vezetésével. Az 1895 szeptember 15-iki községi választásokban az antisemiták
győztek, akik azután október 29-én L.-t emelték a polgármester székébe (93
szavazattal 44 ellenében). A Badeni-kormány indítványára azonban a császár L.
megválasztatását nem erősítette meg, ami arra szolgáltatott okot, hogy az
antisemiták nov. 8. a birodalmi tanácsban kiméletlen támadást intéztek a
kormány és a kormányt támogató német szabadelvüek, sőt még - állítólagos
befolyásolása miatt - a magyar kormány ellen is; maga L. pedig a szerinte
elzsidósodott Magyarország ellen kelt ki. A többség azonban 118 szavazattal 84
ellenében elvetette az antisemiták indítványát és Badeni miniszterelnök
indokait elegendőknek találta. Erre roppant választási mozgalom után a
községtanács nov. 13. újra a polgármesterválasztáshoz fogott és ez ízben is L.
nyerte el a polgármesteri állást kétharmad többséggel (92:45) L. hajlandónak is
nyilatkozott az állás elfogadására, de Friebeis a kormány megbizásából a
községi tanácsot feloszlatta. L. 1881 óta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét
birja.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|