Lugos

rendezett tanácsu város Krassó-Szörény vmegyében, a Temes két partján, a város két részből áll, a Temes jobbpartján épült Román- és a balparton fekvő Német-L.-ból; mindkettő rendesen épült, de különösen az utóbbi csinos város. L. a vármegye törvényhatóságának, egy gör. kat. püspöknek (1853 óta), továbbá a L.-i járás szolgabirói hivatalának, pénzügyigazgatóságnak és pénzügyőrségnek, államépítészeti hivatalnak, kir. tanfelügyelőségnek, kir. törvényszéknek, járásbiróságnak, kir. közjegyzőségnek és adóhivatalnak székhelye; van kat. főgimnáziuma, tanonciskolája, felső népiskolája, bujasenyvi kórháza, takarékpénztára, népbankja s takarék- és hitelintézete, az osztrák-magyar bank mellékhelyiséget tart itt fenn. Ipara és kereskedelme élénk, szesz- s malomipara virágzó, marhavásárai látogatottak. Számos közművelődési, jótékony, társas- és iparegyesület székhelye. Itt jelenik meg a Krassó-Szörényi Lapok (XVII. évf.) és a Szabad Egyház (XI. évf.) c. lapok. Lakóinak száma 1850. 8373 volt, jelenleg (1891) 12 489, ezek közt 1807 magyar, 5152 német, 5277 oláh; hitfelekezetre nézve 5038 róm. kat., 804 gör. kat., 4560 gör. kel., 481 ág. evang., 296 helv. és 1303 izraelita. Házainak száma 1812. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Határa 6801 ha. L. először 1369. említtetik, 1376. már királyi vár, 1440. mezőváros volt. A török háborukban már mint város szerepelt. 1620. Sebők Pál kapitánya alatt a törökökkel alkudozott, de csak akkor hódolt meg nekik, mikor 1695 szept. 21. Musztafa szultán Veteráni császári vezért itt megverte, mely ütközetben az utóbbi életét is vesztette. 1788 szept. 20. viszont II. József császárnak serege szenvedett itt vereséget a töröktől, 1849 febr. 16. a magyar honvédség visszaszoríttatott a császáriak által, sőt aug. 15. a Kmety alatti sereg egészen Poganyesdig volt kénytelen hátrálni.

[ÁBRA]

Forrás: Pallas Nagylexikon