Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lumnitzer... ----

Magyar Magyar Német Német
Lumnitzer... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lumnitzer

1. István, orvosdoktor, szül. Selmecbányán 1747., megh. Pozsonyban mint orvos 1806 jan. 11. Munkái: Flora Posoniensis (Lipcse 1791); De rerum naturalium adfinitatibus (Pozsony 1777).

2. L. József, gazda, az előbbinek fia, szül. Pozsonyban 1783., megh. Budapesten 1868. Iskolai tanulmányai után Esterházy herceg kismartoni uradalmába lépett, honnét néhány év mulva a hohenheimi gazdasági akadémiába és innét Threzhez Möglinbe ment. 1820. az Esterházy herceg kapuvári uradalmában tiszttartó, 1827. Eszterházán uradalmi igazgató lett, rövid idő mulva innét azonban Kőszegre tette át lakását, honnét a kőszegi, lékai, lendvai, nemtii és a csobánci hercegi uradalmakat kormányozta. 1837. a hercegi szolgálatot elhagyván. Kisbérre ment, hol Batthyány Kázmér gróf uradalmát vette át rendezés végett, de itt csak rövid ideig maradt s azután Pestre költözött, hol több uradalom, nevezetesen a Nákó grófi nagyszentmiklósi, az Esterházy grófi zelizi és pócsmegyeri, a Szvetics grófi mitrovicai és blettconici s az Eltz grófi vukovári uradalmak gazdasági tanácsosa lett. L. az országos gazdasági egyesület alapító tagja volt, az 1851 jun. 9-iki új szervezet mellett az egyesület igazgatójává választatott. V. ö. Galgóczy, Emlékkönyv IV.

3. L. Sándor, sebész, szül. Kapuvárt 1821., megh. Budapesten 1892 jan. 30. Orvosi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, oklevelét 1844. nyerte el. Tanítványa volt Schuhnak, hosszabb tanulmányutat tett Berlin, Páris és Londonban. 1848. mint honvéd orvos belépett a magyar hadseregbe, hol rövid idő alatt a legmagasabb rangot érte el, amennyiben előbb legelső törzsorvos, majd a honvédelmi minisztériumban egészségügyi főnök lett. A magyar szabadságharc befejezése után mint gyakorló orvos letelepedett Budapesten; magánasszisztense lett Balassának, 1864. szt. Rókus-kóházi főorvos, 1868. magántanár, 1880. a sebészet nyilvános rendes tanára a budapesti egyetemen. A budapesti orvosegyesületnek, a közegészségügyi tanácsnak elnöke volt, 1885. miniszteri tanácsossá és a főrendiház tagjává nevezték ki. Nagyszámu dolgozatai nemcsak nálunk, hanem az egész külföldön méltó elismerésben részesültek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is