Lund

(Londinum Gothorum, Lundona, Lundia), város és püspöki székhely Malmöhus svéd länben, 20 km.-nyire Malmötől, a Höje és vasút mellett, (1893) 15 273 lak., bőr- és dohánygyártással, posztószövéssel, cukorfinomítóval. Egyeteme, a Carolina Gothorum v. Karolinska Universitet, 1668. alapíttatott; egybe van kötve zoologiai muzeummal, botanikus kerttel, a Nilsson által alapított történelmi és régiséggyüjteménnyel, csillagvizsgálóval, nagy könyvtárral (150 000 kötet és 2000 kézirat), 1894-ben 84 docenssel és 638 hallgatóval. A termékeny síkságon fekvő városnak nagy terei, szép sétahelyei vannak; ezek közt legismeretesebb a Tegner által megénekelt Lundagard; legjelentékenyebb épülete a XI. sz.-ból való székesegyháza, Svédország egyik legérdekesebb épülete. L.-ot Tegnernek, aki az egyetemen tanított és Ovarnströmnek szobra ékesíti. L. egyike Svédország legrégibb városainak 940, a vikingek egy csapatja hősies ellenállás után elfoglalta és kirabolta. A kereszténység befogadása után püspöki és 1104 után érseki székhellylé lett; a L.-i érsek hatalmát kiterjesztette Dániára, Svéd- és Norvégországra. Több dán királyt itt koronáztak meg. Midőn a protestantizmus meghonosításával az érsekséget megszüntették és az egyházi javakat lefoglalták, L. hanyatlásnak indult. Az egyetem alapítása újbóli emelkedését előmozdította. 1676. XI. Károly itt győzte le a dánokat és ezzel megakadályozta, hogy a dánok a roeskildei békében elvesztett birtokaikat visszaszerezzék, amit az 1679-ben L.-ban kötött béke jóváhagyott. XII. Károly, midőn Törökországból visszatért, e várost tette fő hadiszállásává.

Forrás: Pallas Nagylexikon