Lussin
1. Isztriához tartozó sziget, a Quarnero bejáratától jobbra,
Cherso tőszomszédságában, amellyel híd köti össze; hossza 31 km., területe 74
km2, ahol legkeskenyebb, szélessége alig 290 m. Alacsony hegylánc
vonul át rajta, amelynek legmagasabb csúcsa 582 m. Búzát, szőllőt, olajfát,
fügét termesztenek rajta és sok juhot tenyésztenek. Éghajlata olyan, mint
Nizzáé. A sziget lakóinak egyik része azoktól a magyaroktól származik, akik IV.
Béla idején a tatárok elől ide menekültek. - 2. L., kerületi kapitányság
Isztria osztrák tartományban, 940 km2 területtel, (1890) 39 989
lakossal. - 3. L.-piccolo (Mali-Loszinj), város és L. kerületi kapitányság
székhelye, a Quarnerói-öböl szigetein a legfontosabb piac, L. szigetén, annak
D-i részén gyönyörü, hegyektől környezett öböl D-i végén, (1890) 7634 lak.,
hajósiskolával, hajóépítéssel; mint Schrötter bécsi tanár által megalapított
téli klimatikus gyógyhelyet újabban sokan keresik föl, többek közt itt időzött
1895. nov.-ben Ferenc Ferdinánd trónörökös is, kinek nevéről a város
rakodópartját «Riva archiduca Francisco Ferdinando»-nak nevezték el. - 4.
L.-grande (Veli-Loszinj), város L. K-i partján, (1890) 2304 lakossal, István
főherceg villájával és néhány régi velencei palotával.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|