Luxembourg
(ejtsd: lüxanbúr) Ferenc Henrik de Montmorency, francia
herceg és marsal, szül. Párisban 1628 jan. 8., megh. Versaillesben 1695 jan. 4.
Mint a Nagy Condé egyik legmerészebb tanítványa számos diadalra vezette a
francia zászlókat. Győzött nevezetesen Lensnél (1648) és élénk részt vett a
fronde (l. o.) zavargásaiban, amidőn az ellenzékkel tartott. 1659. XIV. Lajos
megbocsátott neki és birtokait is visszaadta. 1659. Montmorency a L. hercegi
család egyetlen leányát és örökösnőjét vette nőül és ugyanakkor a Montmorency
nevet felcserélte a L. névvel. A flandriai háboruban (1667) Turenne alatt küzdött,
1668. pedig a Franche Comtéban, Condé oldalán. 1672. őszén maga lett a
németalföldi hadsereg fővezére, melynek élén azután a jégen Utrechtból
Woerdennig és innen Svammerdamig nyomult, az egész vidéket tűzzel-vassal
pusztítván, amint azt Louvois (l. o.) meghagyta volt. 1674. Condé alatt
Flandriában vezényelt és részt vett a Senef mellett vívott csatában. Turenne
eleste után marsallá és fővezérré lett (1675). Egy évvel később Breisgauba
rohant és hatalmába kerítette Mömpelgardot (Württembergben); Phillipsburgot
ellenben nem tudta felmenteni. 1677. Vilmos orániai herceget győzte le
Mont-Casselnál és felmentette Charleroit. A nymwegeni békekötés után (1678)
versenytársa, Louvois, azzal gyanusította, hogy a Voysin-féle méregkeverő és
kuruzsló bandának tagja. A király e gyanusítás alapján 1680 jan. elfogatta, de
nem fosztotta őt meg rangjától és 1681. újra kegyébe fogadta. Az 1688. kitört
háboruban L. különösen Flandriában aratott fényes diadalokat, igy Waldeck
herceg fölött Fleurusnél, Vilmos angol király fölött (1692) Stenkerken és
(1693) Neerwinden mellett. Ez év őszén még Charleroit is kényszerítette
megadásra. Betegen tért vissza Versaillesbe, hol meghalt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|