Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Luzern... ----

Magyar Magyar Német Német
Luzern... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Luzern

(Lucerne), 1. Svájc egyik kantonja, Aargau, Zug, Schwyz, Unterwalden és Bern között 1500 km2 területtel, (1888) 135 780, 1 km2-re 90 lak. A kanton nagyobb része a svájci fensíkhoz tartozik; D-en a Holz-Emme völgyét körülfogó Napf-lánc és az ettől D-re emelkedő Emmenthali-Alpok, amelyek kréta- és flisképződményekből állanak: ezekben a legmagasabb csúcsok a Schrattenfluh (2076 m.), a Pilatus, a Feuerstein (2042 m.) és a legdélibb részben a Brienzi-Rothhorn (2351 m.) és a Tannhorn (2223 m.), amelyek egyike sem emelkedik az örökös hó határa fölé. A kanton É-i része az Aare vizkörnyékéhez tartozik, amely itt veszi föl a Luthernnel bővült Wiggert, a Sempachi-tóból jövő Suhrt és a Hallwyler Aat. A D-i rész a Vierwaldstätti-tóhoz és a Reuss környékéhez tartozik, amelybe az Entlebuchból jövő Kis- vagyis Holz-Emme ömlik. Az éghajlat az alacsonyabban fekvő részeken, különösen a Vierwaldstätti-tó mellett enyhe (a Rigi lábánál, Weggis mellett a füge és a szelid gesztenye is megérik), ellenben a hegyes vidéken, különösen Entlebuch (l. o.) nevü részében zord. L. területéből 91,22% termőföld; ebből 306 km2 erdő, 0,6 km2 szőllő és 1062,4 szántó, kert, legelő és rét. A terméketlen földből 65,3 km2 tó és 40,5 km2 szikla és kavics. A kereset főforrásai a földmivelés és gyümölcstermesztés, a hegyekben pedig havasi gazdálkodás és állattenyésztés. 1886. volt 4581 ló, 85 807 szarvasmarha, 38 183 sertés, 9578 juh, 19 536 kecske és 15 970 méhkas. Jelentékeny azonkivül a mesterséges haltenyésztés is. Az ásványország leginkább csak épületköveket szolgáltat. Az ásványvizforrások közül említendők: Schimbergbad kénes, Farnbühl, Rigi-Kaltbad és Knutwyl vastartalmu forrással. Az ipar főképen pamutfonással, selyemfonással és szövéssel, félvászon- és gyapjukelmekészítéssel, vas-, réztárgyak készítésével, gépgyártással, papir-, szivar- és szivarkakészítéssel foglalkozik. A legiparosabb helyek: Kriens, Reiden, Emmen, Dagmersellen, Littau és Perlen. A szalmafonás különösen Aargau határán jelentékeny, 1888. volt 70 gyár, 2788 munkással. A kereskedés főcikkei: gabona, sajt, szarvasmarha, só, olaj, gyarmatáruk, fa és fémek. Egyházi tekintetben L. a baseli püspökséghez tartozik. Az oktatásügy élén az 5-tagu oktatásügyi tanács áll. 1890. volt 324 alsófoku és 37 felsőfoku népiskola meg 5 gyermekkert; továbbá 6 középiskola (Willisau, Sursee, Münster és L.-ben) és tanítóképző. A jótékonysági intézetek közül megemlítendők a st. urbani nagy őrültek háza, a hohenraini siketnéma intézet és a sonnenbergi katolikus menedékház.

Az 1875 febr. 28-ról kelt és 1882 okt. 11., továbbá 1890 nov. 26. revideált alkotmány demokratikus és képviseleti. A szuverénitás a nagy nácsot illeti meg: ez négy-négy évre választott 55 tagból áll. Törvények, szerződések és pénzügyi rendeletek, ha keltök után 30 napon belül 5000 polgár kivánja, a népnek jóváhagyás végett előterjesztendők. A nagy tanács ügyel föl a közigazgatásra, megállapítja az évi budgetet, kiveti az adókat, jóváhagyja a szerződéseket stb. A végrehajtó hatalmat a 7-tagu kormánytanács gyakorolja. Közigazgatás szempontjából L. 5 járásra (Entlebuch, Hochdorf, L., Sursee és Willisau) van fölosztva. Igazságszolgáltatási szempontból a kanton 92 békebiróságra és 19 járásbiróságra oszlik, amelyek fölött áll a L.-i 9-tagu felsőbiróság. Bünügyekben az 5-tagu büntető törvényszék itél. Minden hatóság tagja négy-négy évig hivataloskodik. A kanton bevételei (1890) 1778, kiadásai 1724 millió, az adósság 6777 és az államvagyon 6807 millió frankra rúg.

2. L., az ugyanily nevü kanton fővárosa, a Vierwaldstätti-tó partján, ahol a Reuss belőle kifolyik, vasút mellett, (1888) 20 570 lak., tranzito frogalommal, jelentéktelen iparral (selyemfonással, vasárukészítéssel stb.). A várost a Reuss 2 egyenlőtlen részre osztja. A folyón át vezető 5 híd közül az 1870. befejezett monumentális híd, a legszebb az 1833 körül épített, ugynevezett kápolnahíd, amely ferdén és megtörve van építve, a legrégibb és legérdekesebb. Szép rakodó partjaival és hídjaival, pompás új épületeivel, számos tornyával és régi körfalaival L. egész Svájc városai közt csaknem a legszebb képet nyujtja. A Reuss balpartján van a pályaudvar; az egykori jezsuita-kollégium, most kormányépület szép udvarral; a helvetikákban gazdag polgári könyvtár; a jezsuita-templom 1667-ből; a muzeum a kantoni könyvtárral (80 000 köt.) és természetrajzi kabinettel; a XVI. és XVII. sz.-ból való szép lakóházak. A jobbparton fekvő, részben a Reuss és a Musegg-domb közti negyedben a régi házak és szűk utcák vannak tulsúlyban; az újabb negyedek azonban, különösen a tó mellett széles utcákból, nagy terekből és faültetvényektől beárnyékolt rakodó partokból állanak. Itt a jelentékenyebb épületek: a tanácsház (1601) a mű- és régészeti gyüjteménnyel, a gyógyterem, a rakodó parton a palotaszerü hotelek, a XVII. sz.-ból való St. Leodegar- és az evangelikusok temploma; a város É-i részében pedig a Rigi- és Pilatus-panoráma, a Stauffer-féle muzeum az Alpokban található kitömött állatokkal és a hires L.-i oroszlán, amelyet 1792 aug. 10. a párisi Tuileriák védelmében elesett svájci gárdisták emlékére Thorwaldsen modelje után Ahorn nevü szobrász 1821. 14 m. hosszu és 8 m. magas barlangba bevésett. Ez emlék mellett van az igen érdekes Glecser-kert vándorkövekkel, ahol a Glecser-malom látható és amelyet 1872. találtak föl. Szép környékénél, szelid éghajlatánál (évi középhőmérsék 9,5°C.) és pompás fekvésénél fogva L. egyik középpontja a svájci idegenforgalomnak (1891 máj. 1-től okt. 15-ig a 62 vendéglőben 80 227 idegen fordult meg). A környék legszebb pontjai a Reuss jobbpartján az Allenwinden, a Wesemlin és a Drei Linden, a balparton a Sonnenberg és Gütsch nevü magaslatok, amely utóbbira sikló is vezet föl; a távolabbi vidék látogatott helyei a Rigi (l. o.) és a Pilatus (l. o.).

A kanton és város történelme. Mint város L.-t először a XI. sz.-ban említik. 1291. a Habsburgok birtokába jut. 1247. ideiglenesen, 1332. véglegesen a svájci szövetséghez csatlakozik és a sempachi csatában 1386. biztosítja függetlenségét. Részint hódítás, részint vétel útján megszerzi az Entlebuchot, Willisen grófságot és Sursseet. A vallásreformációval szemben mindig ellenséges állást foglalt el és a katolikusok pártján küzdött. Az eredetileg demokratikus alkotmány a XVII. és XVIII. sz.-ban lassan arisztokratikussá vált. L. városa és ebben a patricius-családok lassan magukhoz ragadtak minden hatalmat és oly zsarnoki uralmat gyakoroltak, hogy 1653., miként Bernben és Solothurnban a parasztok föllázadtak, de véres harcban leverettek. Az arisztokratikus uralomnak 1798. a franciák vetettek véget. L. a helvét köztársaság egy kantonjává és L. város a köztársaság fővárosává tétetett. 1803. L. ismét Svájc egyik szuverén kantonjává alakíttatott. 1815. a régi arisztokrácia ismét magához ragadta az uralmat, de 1830. a nép a demokratikus alkotmányt fogadta el; 1841. azonban a papság javára ezt megint megváltoztatta. 1844. behivták a jezsuitákat és 1845. L. a külön szövetség (Sonderbund) élére állott. A szabadelvü párt két föllázadási kisérlete hajótörést szenvedett. Azonban 1847 nov. 23. a Gislikon melletti ütközet után a város megadta magát és a konzervativ kormány menekülni volt kénytelen. 1848. azután revizió alá vették az alkotmányt, helyreállították a sajtószabadságot és eltörülték a papság kiváltságait. Ez az alkotmány 1875-ig maradt érvényben, amely évben behozták a nép vetóját a károsnak tartott törvények és pénzügyi rendeletek ellen és igy az alkotmányt demokratikussá tették. A Sonderbund föloszlatása után L.-ben a liberális párt vette kezébe a hatalmat és 1870. meg is tartotta; azonban ez időben a nagy tanácsba több konzervativ tag jutott be, akik 1871. már a többséget is magukhoz ragadták. Ez idő óta L.-ben a konzervativ párt van az uralmon. V. ö. Pfyffer, Gesch. d. Stadt u. d. Kantons L. (2 köt., 1850-52); Segesser, Staats-Rechtsgeschichte d. Stadt und Republik L. (4 köt., 1850-58); Heer, Führer f. L. (1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is