Lynar

Rochus gróf, szül. Maradiában (Toscana) 1525 dec. 24., megh. Spandauban 1596 dec. 22. Családja a Guerini nevü firenzei nemzetség egyik ága, az 1360. lerombolt Lynar nevü vártól (Firenze mellett) vette nevét. L. eleinte Firenze hercegének, 1542 óta pedig a francia trónörökösnek, a későbbi II. Henriknek, szolgálatában állott. Részt vett Metz és Diedenhofen ostromában, ahol fél szemét vesztette, s vitézül küzdött a St. Quentin mellett vívott csatában. Több ízben követségben járt a német udvaroknál, miglen áttérve a protestáns vallásra, a vallásháboruk kitörésekor véglegesen Németországba költözött. 1568. Kázmér heidelbergai pfalzgróf szolgálatába lépett. 1570. pedig a szász választó-fejedelem várainak főparancsnokává lett. 1578. János György brandenburgi választó-fejedelem szolgálatába szegődött, aki tábornokká kinevezte. L. jobb karba hozta a szászországi várakat, lőpormalmot építtetett Spandauban és számos iparágat honosított meg új hazájában. Tőle származik a Felső-Luzsicában virágzó L. család, melynek idősebb grófi ágát Hermann Miksa (szül. 1825 ápr. 24.), az 1806 óta hercegi címmel felruházott ifjabbik ágát pedig Ernő György Hermann (szül. 1875 márc. 31.) képviseli. L. Ottó herceg, szül. 1793., megh. 1860., külteményeket és több drámát irt (Die Ritter von Rhodus, Die Mediceer).

Forrás: Pallas Nagylexikon