Machovich

Gyula, katolikus áldozó pap, egyházi iró, szül. Csáporon (Nyitra) 1858 febr. 11. Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán, Nagyszombatban, Pozsonyban és Esztergomban, a teologiát a bécsi Pázmáneumban végezte, ahol doktorrá is avatták. Fölszentelték 1880 okt. 17. Káplán volt Garam-Kövesden, Budán a várpalotában. 1883. hercegprimási szertartó és levéltáros, 1888. főszentszéki jegyző, 1889. pápai kamarás, hercegprimási titkár és szentszéki ügyész. 1893 nov. 20. plébános Tardoskedden, ahol most is működik. Irodalmi munkássága leginkább a szabadkőművesség ellen kiadott, részben eredeti, részben fordított irataiban áll. Művei: Taxil Leo volt szabadgondolkozónak önvallomásai (Esztergom 1887); A szabadkőművesség elleni szövetkezet kézikönyve és a magyarországi szabadkőművesek névsora (u. o. 1887); Ámítás és valóság (u. o. 1888); A liberálizmus bűn (u. o. 1888); Az 1789. francia forradalom századik évfordulójára (u. o. 1889); A szabadkőművességről (u. o. 1895) stb. Azonkivül számos tárcacikket, értekezéseket stb. irt a Katolikus Hetilapba, Esztergomi Közlönybe, Új Magyar Sionba stb. V. ö. Zelliger A., Egyházi irók csarnoka.

Forrás: Pallas Nagylexikon