Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
madarászik to chase

Magyar Magyar Német Német
Madarász... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Madarász

1. Gyula, ornitologus, szül. Budapesten 1858 máj. 3. Egyetemi tanulmányait ugyanitt végezte 1879-ben. 1880. doktorátust tett s aztán a magyar nemzeti muzeumhoz került segédőrnek. 1883. a muzeumi állások rendezésekor őri rangra emelkedett. Különösen és mondhatni kizárólag a madarak tanulmányozásával foglalkozik, amelyekről több dolgozatot publikált hazai és külföldi folyóiratokban. Részt vett a II-ik ornitologiai kongresszust előkészítő bizottságban, valamint a madárátvonulást megfigyelő buvárok munkálataiban; a Fertő tava mellett ő tett vonulási megfigyeléseket. Szerkesztette és mint tulajdonos kiadta a Zeitschrift für die gesammteOrnithologie folyóiratot, amely magyar nyelven kivül német, francia és angol nyelven is hozott dolgozatokat, azonban 1887. megszünt. Dolgozatai a következők: Adatok a cinkefélék bonc- és rendszertanához, különös tekintettel a magyarországi fajokra (Budapest 1881); Rendszeres névsora a magyarországi madaraknak és az ezekre vonatkozó irodalom (u. o. 1881); A fehér torku tengelicékről (u. o. 1881); A szineltérésről (u. o. 1882); Budán elejtett Lestris pomarina (u. o. 1882); Ornis vindobonensis (u. o. 1882); A füstös fecske válfajairól (u. o. 1882); A szélkiáltó csőrének ismeretéhez (u. o. 1883); Az egyiptomi kánya a magyar faunában (u. o. 1883); Rendellenes szinezésü madarak a magyar nemzeti muzeum gyüjteményében; Beschreibung eines neuen Tetraophasis aus Ost-Tibet (u. o. 1885); Zur Fauna Cachars (u. o. 1884); Einige Bemerkungen über Parus palustris L., P. fruticeti Wull. u. P. Kamtschatkensis (u. o. 1884); Die Singvögel Ungarns etc. (u. o. 1884); Über abnorm gefärbte Vögel in der Sammlung des ung. National-Museums (u. o. 1884); Ornitologiai közlemények a magyar nemzeti muzeum gyüjteményéből (u. o. 1885); Beschreibung einer neuen Manakine (u. o. 1886); Fenichel Sámuel ornitologiai gyüjtése az uj-guineai Finisterre-hegységben (u. o. 1894).

2. M. Márton (Damankos), ev. lelkész, szül. Eperjesen, ahonnan iskolái elvégzése után az odavaló ev. egyházközség költségén külföldre is ellátogatott. 1629. mint az eperjesi magyar egyház lelkésze említtetik s az maradt haláláig, mely valamikor 1653 után következett be. A valláserkölcsi élet emelésére buzgón közreműködött szorgalmas irói működésével, melynek termékei a következők: Luther kisebbik katekizmusa (Lőcse 1629); Eperjesi magyar eklézsia mindennapi felfegyverkedése (Imakönyv, u. o. 1629); Meisner szt. elmélkedéseinek a vasárnapi evangeliumokba magyar nyelvvel való megajándékozása (ford. u. o. 1635). Elmélkedések az esztendőnként való főbb ünnepi evangeliumokba (Meisner után ford. u. o. 1641); A jó vagy kegyes élet és boldog halál módjáról Sennert elmélkedési (ford. u. o. 1643); Kegyes élet gyakorlása (Gerhard után ford. u. o. 1650 körül, csak egyetlen csonka példánya ismeretes); Gyászverset irt 1653. a Dürner Sámuel halálára.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is