Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Máday... ----

Magyar Magyar Német Német
Máday... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Máday

1. Izidor, gazdasági iró, szül. Pesten 1839. jul 26. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányai után a magyar-óvári gazd. felsőbb tanintézet tanfolyamát végezte s azután a gróf Károlyi-féle uradalomban gyakornok, nemsokára kezelőtiszt, utóbb a Bittó-féle jószágon számtartó lett, majd 1967. Arad vármegyében jószágbérletre vállalkozott. 1868. Szende Béla Arad vmegye akkori főispánja tb. aljegyzőnek nevezte ki. 1869. a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz fogalmazóvá s ugyanezen évben még cím- és jelleggel felruházott, a következőben pedig valóságos miniszteri titkárrá, 1880. osztálytanácsossá és 1891. osztályfőnökké nevezték ki. M. hazánk mezőgazdaságának előmozdítását minden irányban céljául kitűzvén, egész odaadással működött ugy az egyesületi, társadalmi, valamint irodalmi téren s az őlelkes kezdeményezésének és ösztönzésének sok szép eredmény köszönhető. 1870. Bernáth Dezsővel szövetkezve, Közgazdasági Közlöny címü lapot alapított, mely azonban kevés pártolással találkozván, rövid idő alatt megszünt. 1873. Földmivelési Érdekeink címen szakképzett, Falusi Gazda címen pedig kisgazdák számára adott ki lapokat. Ő volt egyike ama férfiaknak, ki az 1979-iki gazdasági kongresszuson a mezőgazdaság érdekeinek melegebb felkarolását követelte. Ugyanakkor Széchenyi Pállal és másokkal egyesülve, a MagyarFöld címü gazdasági napilapot alapította és szerkesztette. Kiváló szolgálatai elismeréseülM. 1895. január 7. miniszteri tanácsos lett, a III. oszt. vaskoronarend, a svéd Wasa- s a francia «Pourle mérite agricole»-rendek birtokosa, több egyesület elnöke, alelnöke és igazgató-választmányi, a Csik, Hont, Pest és Szatmár vármegyei, továbbá a Kecskeméti és Szécsény vidéki gazdasági egyesületek tiszteletbeli tagja sat. A szerkesztése mellett megjelent és más lapokban közölt nagyszámu cikkein kivül főbb művei: Utmutatás a lennek belga mód szerinti mivelése és kikészítéséről (Pest, 1870, ugyanez német nyelven: Populäre Anleitung zum Anbau und zur Zubereitung des Leines, Pest 1869); Jelentés és javaslat az orsz. gazd. egyesületnek egy orsz. gazd. muzeum czélszerü szervezése tárgyában (u. o. 1871); Adatok a gazd. szakoktatás szervezésénekkérdéséhez Magyarországon (u. o. 1872); Szarvasmarha-tenyésztésünk emelésének eszközeiről (Budapest 1874); A földm., ipar- és keresk. minisztérium intézeteinek és közegeinek kiállítása a mezőgazd. csarnokban (u. o. 1885); A gazd. érdekképviseletről; A phylloxeráról; A hasznos madarak védelméről.

2. M. Károly, evang. lelkész és püspök, szül. Késmárkon 1821 máj. 30., megh. Dobsinán 1870 szept. 28. Tanult Késmárkon és Eperjesen, majd Berlinben, Greifswaldban és Jenában, megfordulva egyszersmind Dán-, Svéd-, Olaszországban és Svájcban. 1846. amiskolci ev. algimnázium tanára, 1848 szept. 14. egyszersmind egyházkerületi jegyző lett; a szabadságharcban tevékeny részt vett, a leveretés után az elfogatás elől a Szepességre ment, itt a bélai egyház lelkészévé lett (1850).Az 1859-iki vallásügyi pátens megjelenése után M. neve országos hirüvé lett, minthogy az 1859 szept. 27. Késmárkon, Zsedényi Ede vezetése alatt tartott nevezetes egyházkerületi gyülésnek ő volt a jegyzője s a pátens ellen először tiltakozó végzést ő fogalmazta, ő nyomatta ki S.-patakon Pálkövyáltal. E miatt törvényszék elé idézték M.-t, hivatalától felfüggesztették, börtönre itélték, s miután önként nem jelentkezett a bezáratásra, éjnek idején csendőrök elfogták, fegyver közöttkisérték Kassára (1860 máj. 7.), hol Zsedényivel együtt volt fogva május 15-ig. Ezután a magyar prot. egyház szabadon szervezkedhetvén, a tiszai kerület M.-t 1860 aug. 1-én szuperintendenssé választotta; a következőév tavaszán a miskolci, 1863. pedig a dobsinai egyház választotta meg lelkészül. Mikor a miskolci lelkészi állást a dobsinaival cserélte fel, a miskolci egyház Máday-alapítvány létesítésével örökítette meg nevét, halála után pedig akerület alkotott Máday-alapítványt s egyszersmind porai fölé a dobsinai egyházzal együtt szobrot állított.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is