Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
madrasz madras
madrasz madras musl...

Magyar Magyar Német Német
Madrasz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Madrasz

1. hivatalosan presidency of Fort Saint George, az indo-brit birodalom egyik presidency-je, amely magában foglalja a Lakkadivákon kivül Elő-Indiának D-i részét: a Malabar partokat, D.-Kanarát és a Koromamdel-partot a Csilka-tóig. Alkotó részei: a) 22 brit kerület (disztriktus) 313 572 km2 területtel; b) Gandsam, Viszagapatam és Godovari nevü önálló közigazgatás alatt álló ügynökségeket 51 612 km2 területtel és c) Travankur, Kocsi, Pudukattai, Banganapalli és szandur hűbérállamokat 24 892 km2 területtel, 3 700 622 lak. Az egész presidency területe 386 139 km2, lakosainak száma (1891) 39 331 062, míg 1881. 34 172 076 volt. A lakosok közt legtöbb a hindu vallásu (34,7 millió), azután amohammedánus (2,4 millió és a keresztény (1,5 millió). A legfőbb termékek gabona, pamut, indigó, cukor, ricinusz és földi mogyoró.

2. M., az ugyanily nevü residencynek fővárosa, anglikán püspöknek és római katolikus vicariusnak és egy legfőbb biróságnak székhelye az É. sz. 13° 4" és a K. h. 80° 17" alatt, a Koromandel-parton, homokos síkságon, több vasuti vonalnál, (1891) 452 518 lak., akik közt 358 998 hindu, 53 184 mohammedánus és 39 742 keresztény. Az ipar nem jelentékeny; egyedül a pamutszövésnek, bőr-, cukorgyártásnak, sófőzésnek, agyag- és üvegiparnak van némi fontossága. A természet alkotta kikötő nem nyújt biztonságot és a monszunszelek fordulatánál a forgószelek gyakran nagy károkat tettek a hajókban. E baj elhárítása végett mesterséges kikötőt építettek, amelyet 1880. fejeztek be. A forgalom főcikkei az importban angol pamutkelmék és fonalak (1893., 10,4 millió font értékben), petroleum (4,5 millió gallon), rizs, szeszes italok, fémek, különösen vas: a kivitelbennyers pamut (266 559 mázsa), kicserzett ökörbőrök (1,11 millió darab), kecskebőrök (9,93 millió), juhbőrök (6 millió), bivalyszarvak, dohány, indigó és só. A forgalom 2/3-a Angolország felé irányul. 1889-1890. összesen 622 gőzös és 4689 vitorlás hajó fordult meg benne. Rendes hajójárataik vannak M.-ba a British Steam Navigation Company, az osztrák-magyar Lloyd, a Messageries maritimes és a Hansa vállalatoknak. M.-nak nagy a kiterjedése; kertjeivelés rétjeivel 70 km2-nyi területet borít. Az európaiak városrésze a Fort St. George; ebben van a pénzverő, a Mária-templom és a fegyvermuzeum; tőle a feketék városrészét, a Blaktownt, széles eszplanad választja el. A Blaktown szűk, piszkos és kanyargós utcáival az üzleti élet szinhelye. A part mentén épült az igazságügyi palota, a vámház, az admiralitás és a nagyárutárak; egyéb jelentékenyebb épületek a katona-árvaház, a börtön, a római katolikus székesegyház, az örmény templom és a muzeum. Blaktowntól É-ra, a tengerpartmentén terül el a halászok és hajósok által lakott Kojapuram külváros, Ny-on van a Veperi és Parszibakam a szép szt. András-templommal. A Kuvam kis folyón tul fekszik Csintadrapet és ettől Ny-ra a legnépesebb Pudupak és Egmur külvárosok. A Fort St. Georgetól D-re a tengerpart mentén nyulik el Triplicane a nagy kormányzói palotával és a nyugalmazottkarnataki nábob palotájával. Triplicanetól Ny-ra van Radsapet külváros a szép szt.György-templommal. Sir D.Monroenak (megh. 1877.), indiai államférfiunak lovasszobra a Napierhíd közelében áll.

M. volt az angolok megerősített telepe Elő-Indiában. Bisznagar radsája 1639. adta meg nekik az engedélyt egy erősség (St. George) építésére, amely körül épült a város. A kelet-indiai kereskedelmi társaság ezen ügynökségét 1863. már a presidency rangjára emelték és a XVII. sz.-ban lakóinak száma már 300 000 volt. Ekkor M.-ra nézve beállott a stagnáció és helyette Kalkutta emelkedett. 1746 szept. 21-én a franciáknak megadta magát, akik La Bourdonnais vezérlete alatt fogták ostrom alá. Az aacheni béke 1748. visszaadta az angoloknak. 1767. Haider Ali megtámadta, de Smith generális megvédelmezte. 1769 ápr. 3-án itt kötötték meg Haider Alival a békét. V. ö. Wheeler, M. in the olden time (3 kötet. M. 1861-62).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is