Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Madrid... ----

Magyar Magyar Német Német
Madrid... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Madrid

1. Spanyolország egyik tartománya Segovia, Guadalajara, Cuenca, Toledo és Avila közt 7762 km2 területtel, (1887) 682 644, 1 km2-re 86 lak. A tartomány Ny-i, ÉNy-i és É-i részeit kivéve, ahol hegyek takarják, magas fensík. Hegyei, a Ny-on emelkedő San Martin de Valdeiglesiast kivéve, a Sierra de Guadarramahoz tartoznak, amelyek a Pena de Penalavában (2405 m.) érik el a legnagyobb magasságukat. Földje D-felé lejtősödik, miként a Tajo folyása mutatja, amely itt veszi föl a Jaramát a Manzanaresszel, a Guadarramat és Alberchet. Az időjárás a D-i fekvéshez arányítva meglehetősen zord és igen száraz. A talaj csekély termékenységü. A lakosok főfoglalkozása a földmivelés; a gabonanemüeken kivül olajat, bort és főképen hüvelyeseket, babot (garbanzos) termelnek. Az ipar és kereskedelem aránylag csekély és csaknem kizárólag a fővárosra szorítkozik. A járások (partidos) száma 17, amelyekből 10 a fővárosra esik.

2. M., az ugyanily nevü tartomány és Spanyolország fővárosa, a nyarankint ki-kiszáradó Manzanares mellett, az országnak közepén, homokos fensíkon, 650 m. magasban, vasutak mellett, (1887) 470 283 lak., nagy dohánygyárakkal, pénzverővel, szőnyeg- és posztószövéssel, vasöntéssel, hangszer- és butorgyártással. ÉNy-on az el Principe Pion hatalmas kaszárnya áll. M. utcái közt sok a görbe és szűk. Szebb utcái az Alcala, Mayer, de Atocha, de Toledo stb. Legélénkebb tere a Puerta del Sol; nagy tere még a Plaza Mayor, amelyet virágágyak, szökőkutak és III. Fülöp lovasszobra díszít; ezen téren tartattak egykoron az autodafék. A királyi palota előtt elterülő del Oriente-piacon 44 nagy szobor áll, köztük IV. Fülöp lovasszobra. A Plaza de las Cortesen látható Cervantes szobra, a Plaza de Murillón Murillóé, a Plaza del Principe Alfonzón Calderóné és a hippodrom előttin Kat. Izabelláé. Jelentősebb épületek: a gyönyörü kerttel biró, 1737-1764-ig épített négyszögü (minden oldala 132 m.) Palacio Real (királyi palota); a Palacio del Congresso; a Palacio de Justicia, amely az 1758. alapított Salesas Reales nevü kolostort foglalja el; a Casas Consistoriales (városháza); a Panaderia, 1590. alapított épület, amelyben a városi irattár és könyvtár van elhelyezve. A templomok közül, amelyeknek némelyikét olasz és németalföldi mesterek képei díszítik, a kiválóbbak a Virgen de la Soledad (M. védszentjének temploma); a IV. Fülöp által alapított Szt. Izidor-templom, Tiziano és Mengs festményeivel; a Szt. Ferenc-templom, valamennyi közt alegszebb; a San Geronimo, az egyedüli gót templom; végül a Nuestra Senora de Atocha. Az egykori erődítményeit lerombolták; kapui közül 3 maradt meg; ezek a Puerta de Alcala, szép diadalkapu, a Puerta de Toledo és a Portillo de San Vicente. A hídjai közül a két legrégibb a Puente de Segovia és Puente de Toledo 9 íves kőhidak. Nyilvános kertjei és parkjai közül a kiválóbbak: El Prado, M. K-i oldalán végighúzódó boulevard; a Cybele és Neptun nevü kutak közt elterülő «Salon», amelynek közelében áll a Dos de Mayo nevü, az 1808. a franciák elleni csatában elesett hazafiak tiszteletére felállított nemzeti emlék; végül a M.-i park vagy Buen Retiro. Környékén, a Manzanares jobbpartján látható néhány királyi kastély a Casa del Campo, gyönyörü parkkal; El Prado tölgyfaerdővel és állatkerttel; Villa-Viciosa, ahol VI. Ferdinánd 1759. meghalt. A tudományos intézetek és iskolák közül a kiválóbbak: A nemzeti könyvtár 450 000 kötettel, 10 000 kézirattal és éremgyüjteménnyel; az egyetemi könyvtár 200 761 kötettel és 3000 kézirattal; a természettudományi muzeum könyvtára, a Museo del Prado, vagyis királyi muzeum, rendkivül gazdag képtárral (2200 kép, a többi közt Murillo, Velasquez, Rafael, Tiziano, Rubens, Tintoretto, Van Dyck, Teniers, Dürer, Claude Lorrainetől stb.); a történelmi irattár értékes klastromi okiratokkal; az Armeria nevü fegyvergyüjtemény; a váza- és éremgyüjtemény a régiségtárban; a természettudományi muzeum; a csillagvizsgáló, botanikus és állatkert; a földrajzi és statisztikai intézet; az 1713. alapított királyi akadémia; a középponti egyetem 5 fakultással és 5800 hallgatóval; a műépítő-, állatorvosi és diplomáciai akadémia; zene-, mérnök- és bányászakadémia; ipariskola; az Ateneo artistico, cientifico y literario; az Ateneo mercantil. A jótékonysági intézetekhez tartozik 18 kórház és 15 menedékház. A szinházak közül az első helyet foglalja el a királyi operaház, azután a Teatro espanol, amelyben klasszikus darabokat adnak elő; továbbá a bikaviadalok megtartására szánt amfiteatrum 12 000 ember számára. A legelterjedtebb újságok a La Epoca,El Imparcial, El Liberal, Correo Espanol, Siglo futuro, El Dia, El popular és movimento catolico. M. szülővárosa Lope de Veganak és Patti Adelinának. Éghajlata rendkivüli száraz voltánál és hirtelen változásainál fogva (a legnagyobb meleg 42°, legnagyobb hideg -11,2°) az idegenre nézve veszélyes.

M.-ot Magerit néven 939-iki okirat említi először. 1083. II. Alfonz foglalta el és adott neki kiváltságokat (fueros). A XIV. században már jelentős hellyé nőtte ki magát és időnkint spanyol királyok is laktak benne. Végleg királyi székvárossá II. Fülöp tette. Benne kötöttek békét 1526. V. Károly és I. Ferenc, 1617. Spanyolország és Velence, 1800. Spanyolország és Portugália. V. ö. Amador de los Rios, Hist. de la villa y corte de m. (1861-64); Fernandez de los Rios, Guia de M. (1876); Valverde, La capital de Espana (1883); Ibanez, Plano parcelario de M. (1:2000, 1873-75).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is