Magalhaes-szoros
D.-Amerika D-i vége és a Tűzföld nevü nagy szigetcsoport
közt elnyuló 575-600 km. hosszu tengerszoros, amelynek szélessége 4-44 km. közt
váltakozik. K-i bejárata 22 km. széles, É-ona de las Virgenes és Dungeness
fokok, D-en az Espiritu Santo és Catherine fokok közt van; Ny-i kijárata a
delos Pilares és Adelaide királynő-sziget közt terül el. K-i része 3 tószerü
kiszélesedésből áll, alacsony és kopár partokkal. A Negro-fokkal kezdődik a
D-nek nyuló része, amelyet Broad-Reach és Famine-rivernek neveznek; itt a
partok meredekek és fákkal borítvák. A Forward-foktól csaknem egyenes vonalban
húzódik ÉNy-nak 270 km.-nyi hosszuságban; itta partokat számos fjord teszi
szakadozottakká és moh meg bozótok takarják őket. Felfedezője: Magalhaes 18 nap
alatt jutott át rajta; az erős és tartós Ny-i szelek régebben a K. felől jövő
hajóknak csaknem lehetetlenné tették a rajtok való átkelést, dea gőzhajókra
nézve az átjárat könnyebb. A spanyolok megkisérlették gyarmatokat alapítani a
partjain, de kisérleteik meghiusultak. Most a M. Chile birtoka. V. ö. Ramon
Guerrero Vergara, Los descubridores del EstrechodeMagellanes (Santiago 1880) és
Miller, The straits of Magellan (Portsmouth 1884).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|