Magas hegységi erdő

olyan erdő, mely a növénytenyészet felső határa felé 1500-2000 m. tengerszint feletti magasságban van s majdnem kizárólag fenyvekből áll; alantabb a lucfenyő viszi a főszerepet, de lassankint elmaradozik, 1800 m. magasságban már csak facsoportokat alkot, majd pedig csak szálankint és eltörpülve fordul elő s helyét a törpe fenyő veszi át, mely földreterülő elbokrosodott állabjaival a fatenyészet legfelső határát foglalja el. A magas hegységi erdők lakója a vörös és havasi fenyő is, de ezek csak közbeelegyítve, elszórtan és kisebb mennyiségben fordulnak elő hazánkban.

Forrás: Pallas Nagylexikon