Magasságmérés

többféle módon végezhető. 1. Közvetlenül mérőléccel v. szalaggal, mely egyszerüségénél fogva nem szorul magyarázatra. 2. Trigonometeres módszerrel, mikor a keresett magasság egy derékszögü háromszög egyik befogója gyanánt adódik ki. Ide okvetlenül szükséges egy olyan műszer, mellyel függélyes síkban fekvő szögeket mérhetünk meg. Ha BC (l. ábra) a megmérendő magasság, melyet ismerünk, ugy csak az a magassági szöget kell megmérni és BC kiszámítható: BC = AB. tang. a.

[ÁBRA]

Az AB vizszintes távolságot közvetlenül rendesen nem lehet megmérni, hanem háromszögelés útján ismeretes. Ha az AB távolság igen nagy, akkor figyelembe kell venni a föld görbületét és a fénysugár elhajlását az egyenlőtlen sűrüségü légrétegekben, miáltal az előbbiegyszerü képlet kissé komplikáltabb lesz. 3. Szintezésnéla szintező műszerrelvizszintes síkot tűzünk ki s megmérjük, hogy a két pont,melyeknek relativ magasságát ismerni akarjuk, milyen mélyen van a kitűzött vizszintes sikalatt. Nagyobb távolságoknál és magasság különbségeknél több sgédpontot kell közbe iktatni s igy több műszerállással, fokról fokra határozzuk meg a keresett magasságot. 4. M. légsúlymérővel, l. Hegymagasságmérés és Geodézia (VII. köt. 907. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon